Hogyan került Stanley az országba?

Nyárról nyárra visszatérő sajtóhír a szalmonellafertőzés. Így történt a közelmúltban is, amikor az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) azt jelentette, hogy három európai országban – rajtunk kívül Belgiumban és Németországban – a szokásosnál több fertőzést okozott a baktérium egy viszonylag új törzse, a Salmonella Stanley. A három ország közül nálunk fordult elő a legtöbb eset. Nem lehet komoly következtetést levonni abból, hogy más országokhoz képest nálunk több megbetegedést okozott a szalmonella egy viszonylag új törzse – véli Berencsi György virológus. Az ÁNTSZ még kutatja a fertőzés forrását – írja a Magyar Hírlap – online.

Noha az általános szalmonellahelyzet a tavalyihoz képest az idén lényegesen javult, az ÁNTSZ minapi közlése szerint az első fél évben hatvanhárom hazai betegnél mutatták ki a kórokozó új típusát, amely elsősorban gyermekeket fertőzött meg. Hozzáfűzték ugyanakkor, hogy járvány nincs, ám fontos a higiénés szabályok fokozott betartása. A Salmonella Stanley nálunk ritka típus, 2000 és 2010 között évente tíznél kevesebb megbetegedést okozott. Az esetek száma a tavalyi év második fél évében kezdett lassan emelkedni, majd az idén tavasszal a folyamat felgyorsult. 2011 júliusa óta a betegek és a Stanley tünetmentes hordozói tizennégy területen fordultak elő – olvasható a hivatalos kiadványban, az Epinfóban. A legtöbb megbetegedést a fővárosban, valamint Békés, Bács-Kiskun és Pest megyében észlelték. A fertőzés forrását jelenleg is kutatják – közölte az ÁNTSZ.

Egyelőre nem tudni, hogyan került a főképp Thaiföldön előforduló Stanley Magyarországra, az elkülönülten jelentkező hazai megbetegedések ugyanis nem mutatnak összefüggést az utazásokkal. Berencsi György virológus elmondása szerint a baktérium a Távol-Keletről importtojásokkal vagy turisták közvetítésével is bekerülhetett az országba. Az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadója nem tartja kizárhatónak azt sem, hogy „valaki fertőzött kézzel fogta meg és adta tovább eladásra szánt áruját".

Mint mondta, a Salmonella Stanley rezisztens számos antibiotikumra, ezért a célzott antibiotikumos kezelés hatásos lehet. Ugyanakkor a szakember emlékeztetett arra is, hogy a baktériumok idővel ellenállóvá válnak arra a hatóanyagra is, amelyre korábban jól reagáltak, ezért a Stanley „viselkedését" ebből a szempontból is figyelni kell.

Abból nem lehet messzemenő következtetést levonni, hogy például Németországban kevesebb megbetegedést okozott a baktérium – vélekedett a szakember, hozzátéve azt is, hogy a németeknél sokkal szigorúbbak a szabályok, mert „jobban féltik a saját gazdaságukat".