Nem enyhül a fogfájás

Egyedi panaszvizsgálat indult annak a fogyatékos kiskorúnak az ügyében, akinek fogászati ellátását több, arra kijelölt intézményben elutasították, így féléves várakozásra ítélték az akut fogfájástól szenvedő gyermeket. Az eset egyáltalán nem egyedi – olvasható a Népszava – online oldalán.

Vizsgálatot indított az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) annak a fogyatékkal élő kislánynak az ügyében, akit akut fogfájása ellenére csaknem 21 hetes várakozásra köteleztek az állami egészségügyben. A népegészségügyi hatóság tájékoztatása szerint: a panaszügy kivizsgálása során ki fognak térni arra is, hogy "az ellátási igény valóban sürgősséginek minősült-e", továbbá, hogy "amennyiben szünetelt az ellátás az érintett intézményben, annak mi volt az oka és megtörtént-e bejelentése".

Mint korábban cikkeztünk róla – írja a lap - a nyilvánossághoz és minden illetékes hatósághoz, valamint Szabó Máté ombudsmanhoz fordult egy édesanya, akinek 14 éves, középsúlyos értelmi fogyatékos kislányát július közepe óta sehol sem látták el az állami egészségügyben. Először a lakhelyéhez tartozó, területi gyermekfogászati rendelőből küldték tovább, miután megállapították: a kislány fogai sürgős ellátásra szorulnak, ám fogyatékossága nem engedi az ébrenlétben való ellátását.

A körzeti fogorvos a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati Klinikájára adott beutalót, ott azonban azzal utasították el az édesanyát, hogy ugyan tavalyig valóban a Tűzoltó utcai Gyermekklinikával közösen végeztek altatásos fogászati ellátást, de ezt múlt novemberben "megtiltották" nekik, így már nem végeznek fogmegőrző kezelést a fogyatékos gyermekek számára. Ezért a Madarász utcai Gyermekkórház Gyöngyösi úti rendelőjébe irányították a gyermeket, ám ott telefonon azt közölték az édesanyjával: leghamarabb 2012 decemberére van műtéti (azaz altatásos beavatkozásra) időpont, az eközben már napok óta szenvedő kislányt pedig addig fel sem veszik a várólistára, amíg augusztus 24-én, azaz egy hónappal később meg nem vizsgálják.

Az édesanya ezt követően betegjogi képviselőhöz fordult, akinek közbenjárására végül mégis sikerült egy júliusi időpontot kapni, így a gyerek bár felkerült a várólistára, az ellátásra nem került sor. Fél évet, jövő januárig kell várniuk arra, hogy kezeljék is fogait.

Az ügyben megkerestük az állami egészségügyi ellátás igazgatási kérdéseiben felelős Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI), valamint az OTH-t. Csak egy hét elteltével válaszoltak kérdéseinkre, noha a GYEMSZI levelének tárgya - számunkra értelmezhetetlen módon - "fogyatékosok szemészeti ellátásáról" szólt. Álláspontjuk szerint "az egészségügyi szolgáltatók esetében akut ellátásban nem értelmezhető sem az előjegyzési-, sem a várólista – írja a lap.

A halasztható, várólista vezetési kötelezettség alá tartozó tevékenységek között nincs fogászati ellátás, így nem tudjuk ellenőrizni, hogy valóban létezik-e fél éves előjegyzés fogászati ellátásokra fogyatékosok esetén" - írták. Ráadásul a GYEMSZI szerint "a fogyatékosok fogászati ellátása nem szűkült" tavaly október óta, hiszen - mint írták - "az új struktúra kialakítása során egyetlen fogászati osztály nem szűnt meg, kapacitása nem csökkent". Így azonban felmerül a kérdés, miért nem végeznek már altatásos fogmegőrző kezeléseket a Semmelweis Egyetem klinikáján, miért csak foghúzást vállalnak.

Az OTH eközben nemcsak vizsgálatot indított a konkrét ügyben, de válaszukból az is kiderült, hogy "a személyi, vagy tárgyi feltételek hiánya esetén előfordulhat, hogy a szolgáltató átmenetileg nem tudja ellátni feladatát". Ám ha egy kórházban ilyen helyzet áll elő, "azt az előre látható akadályoztatása esetén bejelenti az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek azzal, hogy gondoskodik más szolgáltató által történő ellátásról, vagy a hatóság jelöl ki más szolgáltatót. Mindez éppen azt szolgálja, hogy még átmeneti feladat-ellátási problémák esetén se maradhasson beteg ellátatlanul". Egyelőre arról nem tudni, hogy a Madarász utcai Gyermekkórház értesítette-e az illetékeseket arról, hogy képtelenek ellátni a feladatot, az azonban biztos, hogy az édesanyát nem tájékoztatták arról, hogy akár csak átmenetileg is, de máshol végeznék ezeket az ellátásokat.

Az ügy természetesen ezzel nincs lezárva, hiszen a gyermek kezelésére továbbra is várni kell, most úgy tűnik, jövő januárig. Épp ezért az édesanya fenntartja, hogy további lépéseket tesz kislánya, s tízezernyi sorstársa érdekében. Egyelőre nem reagált megkeresésére az alapvető jogok biztosa, noha Szabó Máté már egy tavalyi jelentésében többszörös alkotmánysértést állapított meg a fogyatékkal élők egészségügyi ellátásának ügyében. Ellentétes ugyanis az egyenlő bánásmód követelményével, illetve sérti az egészséghez való jogot, hogy egy 14 éves kislány, vagy bármely sorstársa antibiotikumokon és fájdalomcsillapítókon éljen fél éven át, s ezalatt akár végleg tönkre is mehetnek fájó fogai.

Hiába a kiemelt finanszírozás, a fogyatékossággal élők fogászati és más egészségügyi ellátása jelenleg nem megoldott - állapította meg Szabó Máté. "A fennálló jogi helyzet ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével, valamint az érintettek egészséghez, ezen belül az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jogával összefüggő visszásságot okoz. (...) A tényleges hozzáférés akadályozottsága okán a fogyatékossággal élő gyermekek esetében pedig megállapítható a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való alapvető jogának sérelme" - írta az állampolgári jogok biztosa (ma alapvető jogok biztosa) tavaly októberi jelentésében, melyben az autizmussal és más fogyatékossággal élő betegek ellátásának helyzetét vizsgálta.

Noha megállapításainak már csak egy része érvényes, hiszen az új alaptörvényből kivették például az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az biztos, hogy a fogyatékkal élők ellátása továbbra sem megoldott. Ráadásul a jelentés alapján ezzel tökéletesen tisztában van az Orbán-kormány is, hiszen az ombudsman megkeresésére Szócska Miklós egészségügyi államtitkár tavaly azt közölte: "kétségtelen, hogy a fogyatékos személyek egészségügyi ellátása jelenleg súlyos hiányosságokat mutat", sőt, "a jelenlegi helyzet méltánytalan és sürgős intézkedést igényel".

A szaktárca háttérintézményeként működő GYEMSZI-től, azt a választ kaptuk – írja a lap- , hogy az intézet a hatáskörébe tartozó, a Semmelweis Tervben foglalt célokat szolgáló szakmai észrevételeket és javaslatokat az érintett szaktárca felé megtette, a vonatkozó jogszabály megszületett, s további egyeztetések zajlanak az átalakítások érdekében. Következő lépésként "betegszervezetek bevonásával szeretnénk meghatározni majd azokat az ellátó-helyeket, amelyek a fogyatékkal élők különböző csoportjai számára a legmegfelelőbb ellátást tudják nyújtani, és ezekbe a centrumokban szeretnénk koncentrálni a speciális ellátáshoz szükséges erőforrásokat." A GYEMSZI-nél "bíznak benne", hogy "rendeződik a fogyatékkal élő betegek ellátása, nem csak a fogászati ellátások tekintetében, hanem egyéb egészségügyi ellátás terén is".