Hogyan lehetne növelni a szervátültetések számát?

Magyarországon a lehetséges szervátültetések harmada azért marad el a szakemberek becslése szerint, mert az agyhalottak hozzátartozói megtiltják, hogy szerettük szerveit felhasználják. Ehhez ugyanis meg kellene érteniük, miként lehetséges az, hogy a gépen lévő, dobogó szívű és még testmeleg ember halott – írja a Heti Válasz Online.

Egy felmérés szerint a megkérdezettek 73%-a beleegyezne abba, hogy halála esetén felhasználják szerveit más emberek megmentésére, ám összesen csak 46 százalékuk tudta, hogy ehhez nem kell nyilatkozatban felajánlani a szerveit. Magyarországon ugyanis a feltételes beleegyezés elve érvényesül a törvények szerint: ha valaki életében nem tiltakozott írásban a szervdonáció ellen, akkor azt feltételezik, hogy beleegyezett, és halála esetén felhasználhatják a szerveit. A jogszabályok tehát a feltételezett beleegyezés erős formáját írják elő (mint Ausztriában, Dániában, Franciaországban). Eszerint csak utólag kell tájékoztatni a rokonokat, hogy a donáció megtörtént.

Ennek ellenére a hazai gyakorlat mégsem ez, a legtöbb kezelőorvos az agyhalál tüneteinek észlelése után felveti a donáció lehetőségét a családtagoknak, akiket ezzel óriási dilemma elé állít. A rokonok úgy vélhetik, éppen az őket sújtó gyász legnehezebb pillanataiban kellene helyette meghozniuk a döntést. Feltételezve, hogy az illető támogatta volna a szerveivel való életmentést. Vagy éppen ellenkezőleg. Másrészt azért, mert – ahogy Mihály Sándor az Országos Vérellátó Szolgálat keretein belül működő szervkoordinációs iroda igazgatója mondja – az emberiség évezredes tapasztalat alapján vélelmezi, hogy az élet akkor ér véget, amikor a szív és a légzés leáll. A szervdonáció kérdése viszont agyhalottaknál (és persze bizonyos szerveknél élődonoroknál) vetődik fel, hiszen a szerveiket működőképesen kell ehhez tartani.

Az agyhalál fogalmát 1968-ban a harvardi egyetem kutatói határozták meg, amelynek lényege az agy működésének visszafordíthatatlan és végérvényes hiánya. Ám az agyhalál egy folyamat: leáll az agy működése, elhalnak a sejtek, majd a sejtekhez vezető apró erek, s mindez egy irányba mutat, végül minden szerv és sejt működése leáll. A hozzátartozó viszont azt látja a folyamat elején, hogy a beteg ugyanúgy néz ki, mint előző nap, és akkor azt mondták, még él, most pedig azt, hogy már halott. Így nehéz megértetniük a hozzátartozókkal, hogy a szív dobogása már csak átmeneti, az agyhalott nem képes önálló lélegzetvételre, ahogy lekapcsolják a gépről, leáll a légzése, és megáll a szíve is.

Magyarországon 2011-ben 11 családi tiltakozás miatt meghiúsult szervdonációt regisztrált a koordinátor szervezet. Sok esetben azonban a regisztrálásig sem jutottak el, a valóságban ennél jóval több visszautasítást történt.