Hogyan menthető meg az érsebészeti ellátás?

Nemcsak a Péterfy Sándor utcai Kórházban és Veszprémben, hanem Sopronban is probléma van az érsebészeti ellátással – tudta meg a MedicalOnline. Mint kiderült, ha bármilyen okból, akár csak egyetlen orvos kiesik a munkából valamelyik intézményben, ott azonnal ingataggá válik, vagy akár meg is szűnik – elsősorban az akut – ellátás.

A szív- érrendszeri nemzeti egészségprogram a szakma korábbi javaslatával összhangban célul tűzte ki az érsebészeti ellátás centralizálását – mondta a lapnak dr. Szeberin Zoltán, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) elnöke. A lakosság magasabb színvonalú ellátását úgy lehetne biztosítani, ha országosan mintegy 15 centrumba tömörítenék mind a szakembereket, mind az eszközállományt – bár ez utóbbi komoly fejlesztéseket, így anyagi ráfordítást kíván. Centrumonként négy szakorvossal megoldható az akut ügyeleti ellátás, így nagyjából hatvan érsebésszel biztosítható az országos lefedettség. Budapesten öt intézményben el tudnák látni a fővárosi és az agglomerációból érkező betegeket. Itt jelenleg  a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája, és a Honvédkórház nyújtja a legmagasabb szintű ellátást.

Az elnök szerint a kialakult helyzet akut kezelésére a központosítás haladéktalan, átgondolt és szervezett elindítása jelenthet megoldást, és a sebészeti ellátás három évvel ezelőtt történt átalakításának mintájára az érsebészeti ellátást nyújtó intézményekben a területi ellátási kötelezettség bevezetése  az év 365 napján, 24 órában – magyarázza az elnök. Úgy véli, a központosítással a betegek is jobban járnának, annak ellenére, hogy esetleg távolabb kerül a lakóhelyüktől a szolgáltató, hiszen a centrumokban mindenki hozzájutna az állapotának megfelelő, legmagasabb szintű ellátáshoz. Ez a jelenlegi rendszerben, ahol vagy a szükséges berendezések, vagy a speciálisan képzett szakdolgozó, háttérszemélyzet, vagy az orvos hiányzik, kevesebb eséllyel biztosítható.

Az ellátás hosszú távon csak akkor lesz megoldható, ha gondoskodnak az utánpótlásról, és az érsebészek mellett az érbetegek gyógyításában nélkülözhetetlen szerepet játszó radiológusokat is megtartják az állami intézményekben – hívja fel a figyelmet a MAÉT vezetője.

Az egyébként nyitott kérdés marad, hogy hogyan alakítható ki III. progresszivitási szintű ellátás a GOKI-ban, ugyanis az ennek megfelelő gyakorlattal rendelkező érsebészek száma országosan a tízet sem éri el, többségük a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, a Honvédkórházban, illetve a vidéki egyetemi centrumokban dolgozik, így csak az előbbiek rovására biztosítható az új helyszínen a személyi állomány.

Országjárásra indult a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság. A februárban kezdődő, és három éven át tartó „roadshow” célja, hogy az ország valamennyi megyéjében feltérképezzék az érbeteg-ellátás teljes spektrumát, illetve az azt nehezítő, a betegek ellátását késleltető kritikus pontokat. A tudományos ülésekre a kórházakban, járóbeteg- és a szakellátásban dolgozó kollégákat egyaránt invitálják.