Hősök és fenegyerekek, avagy a génszerkesztés etikája

Csienkuj He kínai kutató idén november végén jelentette be a hírt, hogy megszülettek az első szerkesztett genommal rendelkező csecsemők, de a világ egyáltalán nem osztozik a kutató lelkesedésében. Pedig úgy tűnik, a tiltakozás dacára nem Lulu és Nana, a génszerkesztett ikerlányok az egyetlenek: megszületésük óta újabb génszerkesztett magzatról is beszámolt a kínai team.

Csienkuj He dicsősége nem tartott sokáig, mert ettől az élő emberen végzett kísérleti jellegű beavatkozástól azóta még a kínai hatóságok is elhatárolódtak. Persze azt, hogy kit tekintünk a kutatás fenegyerekének, kit csalónak, bűnözőnek vagy éppen hősnek, legtöbbször vagy az utókor, vagy az eljárás kimenetele dönti el - írja a qubit.hu-n Sándor Judit bioetikus, jogász.

1978-ban az első lombikbébi születése is kísérleti jellegű beavatkozás volt, és ha Louise Brownnak bármi baja esik megszületésekor, a svéd akadémia később valószínűleg nem tünteti ki Nobel-díjjal az angol fiziológust, Robert Edwardsot. Pedig 1978-ban Louise Brown szüleinek még fogalmuk sem volt arról, hogy előttük még senki nem szült in vitro bébit, erről ugyanis akkor nem tájékoztatták őket. 

A nemrégiben bejelentett génszerkesztés is kísérleti jellegű beavatkozás, és az előzetes hírekből az is kiderül, hogy erre az eljárásra nem a kutatási szabályok betartásával és nem transzparens módon került sor. Az előzetes titkolózásnak pedig nemcsak etikai vonatkozásai, de hitelességi következményei is lehetnek. Az átláthatóság hiánya miatt olyanok is akadnak, akik kételkednek a hír igazságtartalmában.

Nem ez lenne az első ilyen eset, hiszen annak idején hamisnak bizonyult az első emberklónozásról szóló bejelentés is, amikor 2002 karácsonyán az első klónozott gyermek, Eve születését jelentette be egy amerikai szervezet, a Clonaid. Utóbb semmiféle bizonyíték nem merült fel arra vonatkozóan, hogy egy ilyen eljárást véghez vittek volna, a hír megjelenése után mégis számos elemzés, elítélő megnyilvánulás vagy beletörődő magyarázat látott napvilágot. Az emberklónozást azóta sem hajtották végre.

Ugyancsak elhamarkodottan és meghamisított kutatási eredmények alapján jelentette be az első embrionális őssejt létrehozatalát a dél-koreai őssejtbiológus, Hwang Wu-szuk is. A csalás 2005-ben Hwang szégyenteli bukásához vezetett; igaz, később másoknak sikerült embrionális őssejteket létrehozniuk. Furcsamód az igaz és a hamis tudományos áttörésről szóló bejelentések is hasznosak voltak: vitákat provokáltak, elgondolkodásra késztettek. 

Megdöbbentően kockázatos kísérletezés

Ha a génszerkesztési eljárás biztonságossá és abszolút pontossá válik, valóban lesznek olyan esetek, amikor megfontolandó lehet, hogy egy súlyosan beteg gyermek születését  génszerkesztéssel változtassuk egészséges gyermek születésévé, de itt még nem tartunk.

További részletek a cikkben.