Hosszas várakozás a sürgősségi ellátásra

Itt a nyár. A gondtalan pihenésnek egy perc alatt vége, ha görcsöl a magas láztól a gyerek, ha darázs csípett meg, ha megrándult a boka, a motor nekivágódott a fának. Mindenki azt akarja, hogy ilyenkor az egészségügyi rendszer gördülékeny és felkészült legyen, mert életet kell menteni. És amikor órákat kell várni az első vizsgálatra, akkor jön az értetlenség, a kiabálás, sírás-rívás, szidalmazás a sürgősségi osztály várójában. Mindez sok esetben egy idegen város kórházában, ahol szembesülni kell az ott lévő hiányosságokkal - olvasható a népszava.hu portálon.

Az Egészségügyi törvény a következőkben határozza meg a sürgős ellátás szükségességét: „az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne…"

Magyarországon az egészségügyi rendszer egyik legérzékenyebb területe a sürgősségi osztályok működése. Az ellátásra várakozók száma és egészségi állapota, a túlzsúfoltság mindenhol meghaladja az orvosok és ápolók létszámát és kapacitását, mert csak a kórházi hálózat egyharmadában szervezték meg a sürgősségi osztályokat. Erről a politika nem vesz tudomást. Nem ismeri fel, hogy ha a sérült vagy rosszul lévő betegeket nem tudja vagy nem képes időben ellátni a háziorvosi vagy ügyeleti rendszer, akkor mennek tovább a sürgősségire, ahol a legszűkebb az egészségügyi rendszer átmérője. Ezek az osztályok egyetlen napon sem képesek elviselni a rájuk rázúduló terhet, ráadásul a nyaralók óvatlanabbak is, így nyáron még nehezebb a helyzet.

Ezért lenne fontos minden sürgősségi osztályon bevezetni a betegfelvételnél a nemzetközi minták alapján kidolgozott osztályozási rendszert, amelyben a megfelelően felkészített ápoló rövid vizsgálat után értékeli a beérkező betegek állapotát, és meghatározza, hogy azonnali beavatkozásra van szükség, fél órán belüli sürgős ellátásra szorul, vagy lehet várni akár két órát is a szakorvossal való első találkozásig az illető állapotának romlása nélkül. Sok kórház használja már ezt a triázs sorrendet, amelynek elnevezése a francia triage (rendezés, sorolás) szóból származik. A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) már több mint 300 szakápolót képzett ki a besorolási rendszer használatára.

A helyes döntés életveszélyes helyzetekben sorsdöntő, de az azonos elvek alapján történő betegbesorolás a túlzsúfoltság leküzdésében is kulcsfontosságú lehet. Mégsem lehet általánosnak mondani a triázs rendszer használatát és ma a források hiánya, a személyzet létszámgondjai, a hely szűkössége és az eszközök korlátozott száma is további problémákat generál. A végeredmény: a betegnek gyakran sokáig kell várni, mielőtt az orvos megvizsgálná, és még tovább tart, mire kórházi ágyhoz juthat, ha arra van szüksége. A sürgősségi rendszer hiányosságai meglátszanak az ápolás minőségén, veszélybe kerül a betegbiztonság és nem utolsósorban ahogy múlnak az órák, növekszik a betegellátás költsége.

A teljes cikk a nepszava.hu portálon olvasható.