Hosszú sorok az egészségügyben

Az ormosbányai beteget, miután 18 milliméteres göböt találtak a pajzsmirigyén, a háziorvos szeptember 12-én beutalta a megyei kórház endokrinológusához. A településen élőknek ezért az ellátásért elvileg csak Kazincbarcikáig kellene utazniuk, ám az ottani szakrendelés szünetel, évek óta nem találnak oda orvost. Így a betegeknek a miskolci megyei kórház szakrendelései maradnak. Ott azt mondták, hogy várják, április 11-én 10 óra 45 percre - írta a népszava.hu.

A megyei kórház főigazgatója, Tiba Sándor is megerősítette: nem sürgős esetben nincs korábbi időpontjuk. „Ez a várakozási idő sajnos nem tekinthető rendkívülinek, hiszen nagyon sok beteget kell ellátni" – mondta. A főigazgató hozzátette azt is, hogy a háziorvosnak nem kell feltétlenül várnia a szakorvosra, mert maga is kérheti betege pajzsmirigy ultrahang, izotóp-, illetve a pajzsmirigy működéshez kapcsolódó laborvizsgálatát. Tiba Sándor szerint, ha ezek eredményéből a háziorvos úgy ítéli meg, hogy az ellátás nem tűr halasztást, kérheti betege sürgős vizsgálatát.

Az eset után a lap körbekérdezte, mennyire nyúltak meg a szakorvosi vizsgálatokra váró sorok: a fővárosban ez az idő az endokrinológiánál egy-másfél hónap, a kardiológián hasonló. Bár utóbbinál van olyan hely, ahol, ha valaki nem ragaszkodik konkrét szakorvoshoz, akkor már két-három héten belülre kaphat időpontot. A reumatológiákon másfél-két hónap várakozás sem számít kiugrónak. Vidéken ennél sokkal rosszabb a helyzet.

Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Járóbeteg és Szakellátási Szövetség elnöke a relatív orvoshiánnyal, bürokratikus és finanszírozási akadályokkal magyarázta a várakozások meghosszabbodását. Utóbbiakra példaként említette: bár évek óta kérik, mindmáig nem sikerült bővíteni a háziorvosok receptírási jogát. Sok beteg csak azért jön a szakrendelésre, hogy ott megkapja a szükséges receptjét, ami szükségtelenül növeli a forgalmat. Az endokrinológia úgynevezett „mostoha" rendelés, mert egy-egy beteg terápiájának beállításához sok laborvizsgálatra van szükség, azok költségesek és rosszul finanszírozottak – így ez a szakma jelentős veszteséget okozhat a rendelőknek.

Mint ahogyan a kórházi várólisták esetében ez már két éve zajlik, a szakrendelők részére is a hosszú várólistával rendelkező szakmákra juttatott többletforrással lehetne mérsékelni a várakozási időket. Pásztélyi Zsolt szerint a járóbetegellátásban e célra évente legalább egymilliárd forintos alappal kellene elindulni, és a tapasztalatok értékelése után módosítani a programot.

A szakmai szövetség szeptemberi konferenciáján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő vezetője, Kiss Zsolt arról beszélt: a háziorvosok hamarosan érdekeltté válhatnak abban, hogy lehetőség szerint ne küldjék szakrendelésre a beteget.