Hová tűnnek el a nők a tudományos pályáról

A Magyar Tudományos Akadémián rádöbbentek, hogy a 354 akadémikusból csak 24 nő, és hogy valamit tenni kéne, ezért összehívtak egy bizottságot, ami kidolgozott néhány javaslatot. Ha minden jól megy, két év múlva már nagyobb eséllyel lehet egy nőből akadémikus, de a gyereknevelés terheit és a szexista megjegyzéseket ez sem fogja megoldani. Mivel a magyar népesség 52,5 százaléka nő, elvileg hasonló arányokat kellene találnunk a tudományos élet résztvevői közt is, de ez közel sincs így – olvasható az abcug.hu portálján.

Az egyetemeken és a főiskolákon még hagyományosan többségben vannak a nők, az Oktatási Hivatal adatai szerint az idei tanévben a hallgatók 53 százalékát tették ki. De ahogy haladunk felfelé a tudományos ranglétrán, az arány folyamatosan megfordul.

Pető Andrea, a CEU tanára szerint ez például azért van, mert általában a nőkre hárul odahaza a fizetetlen, gondoskodó munka, ráadásul éppen akkor, amikor megalapozhatnák a tudományos pályájukat. Ez nem magyar jelenség, “Németországban a kinevezett női egyetemi tanárok több, mint felének nincsen gyereke" – mondta.

Az MTA-n idén januárban elnöki bizottság alakult Nők a Kutatói Életpályán névvel, amelynek az a célja, hogy segítse a nők tudományos érvényesülését. “Elég sok olyan kutatónővel, egyetemen oktató nővel találkoztam a pályám során, aki elkezdte a doktori tanulmányait, és megírni a PhD-disszertációját, de közben gyermeket vállalt, és nem tért vissza többé a tudományos munkához. Úgy látta, hogy ennyi kiesés után már nem érdemes próbálkoznia" – mondta Lamm Vanda, a bizottság elnöke.