• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Huszonhétféleképpen végezhet az emberi szervezettel a hőstressz

Lapszemle 2024.07.23 Forrás: qubit.hu
Huszonhétféleképpen végezhet az emberi szervezettel a hőstressz

Egyre többen és egyre hosszabb ideig vagyunk kitéve az extrém forróság egészségügyi kockázatainak. De miért baj, ha nyáron meleg van?

A kánikula rendkívüli módon megviseli az emberi szervezetet: fejfájást, szédülést, izzadást, testhőmérséklet-emelkedést okozhat, nehezen megy a gondolkodás, nem pihentető az alvás, valamint fokozottabban jelentkezhetnek a mentális problémák. Az idősek, a gyerekek, a cukorbetegek és a szívbetegek különösen veszélyeztetettek, de mindenkit megterhel a hőhullám. De mi is az a hőstressz, és egyáltalán miért baj, ha nyáron meleg van? - tette fel a kérdést a qubit.hu.

Az emberi test nagyjából 37 Celsius-fokos, az afeletti hőmérsékletet pedig nehezen viseli. W. Jon Williams, az amerikai National Institute for Occupational Safety and Health kutatója szerint a biokémiánk és fiziológiánk erre a hőmérsékletre optimalizálódott. A szervek szintjétől kezdve, vagyis ahogy a szív pumpálja a vért, amennyire a vér hatékonyan szállítja az oxigént, ahogy a vesék szűrik a mérgező anyagokat, egészen a molekuláris szintig, vagyis ahogy a fehérjék kifejeződnek vagy a DNS replikálódik, akkor működik a legjobban a testünk, ha az optimális testhőt biztosítjuk neki. Ezért a szervezetünk rengeteg energiát fordít arra, hogy ezen a hőmérsékleten működhessen. Williams szerint ezért valójában abból a kalóriából, amit ételként beviszünk a szervezetünkbe, mindössze 20 százalék hasznosul a testben például úgy, hogy az izmokat mozgatja, a többi testhőmérsékletként manifesztálódik.

Camilo Mora, a Hawaii Egyetem klímakutatója szerint a szélsőséges hőség legalább huszonhétféleképpen okozhatja az emberi szervezet leállását. Az egyik közülük a keringés összeomlása. Amikor izzadással a testünk már nem tudja lehűteni magát, Mora szerint elsődlegessé válik szervezetünknek, hogy valahogy lehűtse magát, ezért az összes vér a bőrfelszín közelébe áramlik, hogy az abban szállított hő kipárologhasson és a vér lehűlve jusson vissza a szervezet belsejébe. Mora szerint a véráramlat szokásostól való elterelése nyomás alá helyezi a szívet, amely gyorsabban kezd verni, hogy megpróbálja szabályozni a vérnyomást, ez pedig akár szívrohamot is okozhat.

 További részletek a teljes cikkben