Egyre többen és egyre hosszabb ideig vagyunk kitéve az extrém forróság egészségügyi kockázatainak. De miért baj, ha nyáron meleg van?
A kánikula rendkívüli módon megviseli az emberi szervezetet: fejfájást, szédülést, izzadást, testhőmérséklet-emelkedést okozhat, nehezen megy a gondolkodás, nem pihentető az alvás, valamint fokozottabban jelentkezhetnek a mentális problémák. Az idősek, a gyerekek, a cukorbetegek és a szívbetegek különösen veszélyeztetettek, de mindenkit megterhel a hőhullám. De mi is az a hőstressz, és egyáltalán miért baj, ha nyáron meleg van? - tette fel a kérdést a qubit.hu.
Az emberi test nagyjából 37 Celsius-fokos, az afeletti hőmérsékletet pedig nehezen viseli. W. Jon Williams, az amerikai National Institute for Occupational Safety and Health kutatója szerint a biokémiánk és fiziológiánk erre a hőmérsékletre optimalizálódott. A szervek szintjétől kezdve, vagyis ahogy a szív pumpálja a vért, amennyire a vér hatékonyan szállítja az oxigént, ahogy a vesék szűrik a mérgező anyagokat, egészen a molekuláris szintig, vagyis ahogy a fehérjék kifejeződnek vagy a DNS replikálódik, akkor működik a legjobban a testünk, ha az optimális testhőt biztosítjuk neki. Ezért a szervezetünk rengeteg energiát fordít arra, hogy ezen a hőmérsékleten működhessen. Williams szerint ezért valójában abból a kalóriából, amit ételként beviszünk a szervezetünkbe, mindössze 20 százalék hasznosul a testben például úgy, hogy az izmokat mozgatja, a többi testhőmérsékletként manifesztálódik.
Camilo Mora, a Hawaii Egyetem klímakutatója szerint a szélsőséges hőség legalább huszonhétféleképpen okozhatja az emberi szervezet leállását. Az egyik közülük a keringés összeomlása. Amikor izzadással a testünk már nem tudja lehűteni magát, Mora szerint elsődlegessé válik szervezetünknek, hogy valahogy lehűtse magát, ezért az összes vér a bőrfelszín közelébe áramlik, hogy az abban szállított hő kipárologhasson és a vér lehűlve jusson vissza a szervezet belsejébe. Mora szerint a véráramlat szokásostól való elterelése nyomás alá helyezi a szívet, amely gyorsabban kezd verni, hogy megpróbálja szabályozni a vérnyomást, ez pedig akár szívrohamot is okozhat.
További részletek a teljes cikkben