A dohányzók száma sajnos ma is egyre nő, már az iskolában rászoknak a tinédzserek, és folytatják felnőttkorukban is. Magyarországon a 15 éven felüliek 34 százaléka rendszeresen dohányzik, valamint a férfiak 41 százaléka, a nők 28 százaléka. Évente 28-30 ezer ember hal meg hazánkban a dohányzás miatt kialakult betegségekben. Valószínűleg ennek a ténynek is szerepe van abban, hogy a szívinfarktus az utóbbi időben nők és a fiatalabb korosztályok körében is egyre gyakoribbá vált – írja a
szon.hu portálja.
A dohányzás káros szív- és érrendszeri hatásaiért a cigarettában lévő számtalan alkotóelem közül elsősorban a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány felelős. A nikotin a többi ártó anyaggal együtt a véráramba kerülve érelmeszesedést, érszűkületet, érelzáródást, agyi keringészavart, agyi infarktust, szívinfarktust okozhat, és károsítja az egyéb szerveket. Fontos tudni, hogy az érelmeszesedés kockázatát nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is fokozza, ezért mindent meg kell tenni a nem dohányzók védelmében.
Magyarország a személyenként évi átlagos 3260 darab cigaretta fogyasztásával a világranglista dobogós helyén áll évek óta, miközben a ’60-as években csak a 13. helyen „teljesítettünk". Hazánkban a 15 éven felüliek 34, a férfiak 41, a nők 28 százaléka rendszeresen dohányzik. Magyarország vezeti Európában a dohányzással összefüggő halálozási listát: évente 28 ezer ember (15 ezer férfi és 13 ezer nő) hal meg (20 percenként egy!) dokumentáltan a szenvedélyük következtében, így a magyar népesség katasztrófaszerű fogyásához a cigarettázás döntő mértékben hozzájárul.
A cigaretta okozta halálozás elsősorban a középkorú, életerejük és munkaerejük teljében lévő 40-50 éves embereket fenyegeti, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem dohányoznának – jegyzi meg a portál.