Ide költözzön, ha többet akar keresni!

Munkalehetőségek, szociális- és egészségügyi ellátottság, oktatási helyzet, a fizetés nagysága – csak néhány szempont azok közül, amelyeket összegyűjtött a Napi Gazdaság Online annak érdekében, hogy összehasonlíthassa a vidéki magyar nagyvárosokat. Hazánkban jelenleg 23 megyei jogú város található, a 18 megyeszékhely mellett öt további nagyváros. Budapest, bár Pest megye székhelye, egyben az ország fővárosa is, így nem tartozik a megyei jogú városok közé – írja a napi.hu portálja.

2011 elején az ország lakosságának negyede élt a megyei jogú városokban, a legnépesebb Debrecen volt a maga 210 ezer lakosával, Szegeden 170 ezren, Miskolcon 168 ezren, Pécsen 158 ezren éltek, míg a kutatásunkban szereplők közül 33 700 fővel Szekszárd volt a legkisebb. Érdekesség, hogy bár az ilyen városokban élők száma is csökkent (0,8 %-kal), de nem olyan mértékben mint az országban (2,1 %).

Jól mutathatja a város népszerűségét és az általa nyújtotta lehetőségeket az el- és bevándorlás: 2001 és 2010 között a legtöbben Érdre és Sopronba költöztek, de szintén vonzónak bizonyult Kecskemét és Veszprém, míg sok salgótarjáni, dunaújvárosi lakos gondolta úgy (ezer lakosra vetítve több mint nyolcan), hogy máshol találhatja meg a számításait.

A gyermekvállalási kedv is jó fokmérője lehet az élhetőségnek, így ezeket az adatokat is összevetettük: ezer lakosra 8,6 élveszületés jutott ezeken a településeken, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak. Ennél magasabb volt az arány Szekszárdon (10 ezrelék felett), jóval alacsonyabb viszont Dunaújvárosban és Békéscsabán, ahol a hét ezreléket sem érte el. Más a helyzet ha az elmúlt tíz év átlagát nézzük, eszerint Kecskeméten, Érden és Győrben 10 ezrelék feletti értékeket kapunk, míg Békéscsabán 7,7-et. 2010-ben az ország összes haláleseteinek 18 %-a jutott a megyei jogú városokra, ám a KSH megállapítása szerint az ezer lakosra jutó 11,7 halál kedvezőbb az országos aránynál. A legrosszabb értékkel Salgótarján rendelkezett (ezer lakosra 15,9 haláleset), míg a legjobbal Veszprém, ahol tíz ezrelék alatt maradt a mutató. Ennek megfelelően a születések és a halálozások egyenlegeként kialakuló természetes fogyás 2001 és 2010 között Érden és Veszprémben volt a legalacsonyabb, Békéscsabán, Miskolcon és Salgótarjánban a legmagasabb.

Két éve egy háziorvoshoz átlagosan 1725 lakos jutott, ennél magasabb, kétezer feletti értékkel találkozunk azonban Érden, Székesfehérváron, Zalaegerszegen és Egerben. Ezzel szemben Pécsen, Miskolcon és Szegeden nem érte el az 1550-et sem. Amennyiben a gyermekorvosokat nézzük, úgy 923-as országos átlagot láthatunk, ami Érden 1200-as, Pécsen pedig 767-es betegszámnak felel meg.

Egy háziorvosnak egy megyei jogú városban 10 632 esetet kellett ellátnia, egy gyermekorvosnak 7161-et. Az egyes városok között azonban igen jelentős eltérés van: több mint 12 ezres esetszámmal igencsak leterheltek az egri, a nagykanizsai, a zalaegerszegi és a dunaújvárosi háziorvosok, míg Veszprém, Debrecen, Szeged háziorvosai ellátottjainak száma nem érte el a kilencezret sem. A házi gyermekorvosok közül a tatabányai, hódmezővásárhelyi és a szekszárdi doktorok ellátottjainak száma tízezer körül alakult. Ezzel szemben Dunaújvárosban nem érte el a hatezret.

A megyei jogú városok mindegyikben van szakorvosi rendelő, így az országban 2010-ben működő kórházi ágyak 40%-át, (Budapest nélkül számítva 53%-át) ezeken a településeken találhattuk. A megfigyelt városok közül egyedül Érden nem biztosított a kórházi ellátás, ám ez a főváros közelsége miatt nem okoz gondot.