Igény szerint magyarázható a 2017-es költségvetés

Meglepetések sorozatát ígéri a költségvetés az egészségügy számára, bár határozott többlet is kimutatható belőle, sok tételéből a későbbiekben következhet ez is, következhet az is. A parlamentnek benyújtott költségvetés szöveges része 167 milliárdos többletet ígér jövőre az egészségügynek. Ha ezt az összegként megpróbáljuk az egyes feladatoknál konkrét összegként is fellelni, már nehezebb a feladat. Sinkó Eszter közgazdászt, egészségügyi rendszerelemzőt hívta segítségül a Népszabadság.

Azt a szakember is megállapította, hogy az a 80-85 milliárd forint, amelyet mint a lehetséges béremelés forrását emlegette Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, nincs benne az egészségbiztosítóhoz, illetve a humán tárcához köthető fejezetekben. De még meglehet, mert a miniszterelnökség fejezetében szerepel mintegy 203 milliárd forint, amelyből elvileg az egészségügyben ígért bérekre is juthat valamennyi.

Az egészségbiztosító gyógyításra költhető keretének többlete 71,6 milliárd forint, ez körülbelül az ideinél 5,2 százalékkal több pénzt jelent, ám a növekedésben már benne van az a 17 milliárd forint, amit a gyógyszerkasszából csoportosítanak át – vélhetően a gyártók befizetéseiből. Azaz az állami szerepvállalás az egészségügy gyógyítási fejezetének finanszírozásából máris ennyivel kevesebb. Sinkó Eszter szerint, ha elfogadjuk, hogy az infláció jövő évre nem éri el az egy százalékot, akkor az ellátásokra költhető pénz reálértékben növekszik. Arra a kérdésünkre, hogy ezzel megakadályozható-e a kórházak eladósodása, Sinkó Eszter azt válaszolta: csak ha a kormányzat elszánja magát, és emel az átlagos esetekért fizetett kórházi alapdíjon. További értelmezési kísérletek a teljes cikkben