A csütörtökön bejelentett élelmiszerimport-korlátozás csak figyelmeztető lövésnek tűnik.
Ennél jóval nagyobb csapást mérhet az uniós és a magyar gazdaságra, ha Moszkva más területekre – például a gép-, jármű- vagy a gyógyszeriparra – is kiterjeszti a beviteli tilalmat. A Napi.hu portálja annak nézett utána, hogy mennyi pénzről és milyen ágazatokról lehet szó.
Számos kivétellel rendelte el az orosz kormány csütörtökön a Moszkvával szembeni szankciókat alkalmazó országokból származó agrár-élelmiszeripari import tilalmát. E kivételek azt jelentik, hogy – a 2013-as számok alapján – az Oroszországba irányuló magyar élelmiszerexport mintegy 60%-át sújtja a tilalom, 190 millió dollár értékben. Ha a Kreml agrárfronton haladna tovább a tilalmakkal, közel 320 millió dollárnyi kivitel kerülne veszélybe, illetve ekkora árutömegnek kellene más piacot találni hirtelen.
A magyar gazdaságot ennél is súlyosabban érintené, ha a gyógyszeripar kerülne Moszkva célkeresztjébe. A KSH adatai alapján jelentős, közel egyharmados súllyal szerepel ugyanis az oroszországi magyar exportban a gyógyszeripar – ez az arány az uniós átlag közel kétszerese. A gyógyszerszektor orosz kitettségét az is jól jelzi, hogy az iparág teljes kivitelének több mint 17%-a talál vevőre Oroszországban. Összehasonlításul: az agrár- és élelmiszeripar exportjában az orosz reláció súlya a már említett 3,6 százalék, a közúti járműveknél pedig 2,2%. Egy esetleges gyógyszerpiaci korlátozás a BÉT-en jegyzett Richter Gedeon Nyrt.-t is komolyan érintené. Igaz ugyan, hogy az idei első félévben jelentősen csökkent az orosz kivitel súlya a társaság bevételein belül, ám így is megközelítette a 23%-ot, az egy évvel korábbi 29 % után. A tőzsdéről időközben távozott Egis esetében az elmúlt üzleti év 354,3 millió eurós exportbevételének 36 %-át hozta az orosz piac, a teljes árbevételen belül pedig nagyjából 28%-os súlyról beszélhetünk.