Népbetegség a koraszülés Magyarországon

A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ebben érdemi változás csak akkor várható, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál. Miközben az elmúlt majdnem másfél évtizedben tízezerrel csökkent a születések száma, gyakorlatilag változatlan maradt a koraszülöttek aránya, ráadásul az utóbbi egy esztendőben sajnálatos módon megfordult a csecsemőhalandóságban tapasztalt pozitív irányú tendencia – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

Koraszülöttnek a 37. hét előtt születettek számítanak, de hasonlóan veszélyeztettek a 2500 grammnál kisebb súllyal világra jött csecsemők, akik között sokan egyben idő előtt is érkeznek. Az ilyen paraméterekkel születettek élete nem csak az első időben van veszélyben, de később is: főleg közülük kerülnek ugyanis ki a cukorbeteg, magas vérnyomásos, esetleg vesebeteg felnőttek.

Napjainkban a csecsemőhalálozás fő oka a koraszülés, illetve az alacsony születési súly. De a maradandó károsodást szenvedett – vak, süket, tanulási nehézséggel küzdő – gyermekek zöme is koraszülött. Ezért is rendkívül fontos a koraszülések megelőzése, amelyek között vannak jobban és kevésbé jól befolyásolható tényezők. Az utóbbiak közé tartozik például az anyák életkorának kitolódása: 2011-ben a szülő nők átlagos életkora 29,4 év volt, első gyermekük születésekor az anyák átlagéletkora majdnem 28 év volt, és a tapasztalatok szerint a nagyon fiatalok mellett a 40 éven felüli nők az átlagnál hajlamosabbak a koraszülésre.

A terhesgondozáson rendszeresen megjelentek számát azonban még mindig lehetne növelni, főleg, hogy a hajléktalanság, illetve az ultraliberális gondolkodás terjedésével úgy tűnik, emelkedik azok száma, akik csak a szülésnél találkoznak orvossal. Ezt igazolják az Epidemiológiai Központ adatai, amelyek szerint 2012-ről 2013-ra több mint másfélszeresére nőtt azoknak a babáknak a száma, akiket be kellett oltani hepatitis ellen, mert anyjukat a terhesség alatt nem szűrték erre a fertőzésre.

Demeter János, a Szakmai Kollégium Szülészeti-Nőgyógyászati Tagozatának elnöke kiemelte: ezért is nagy jelentőségű, hogy júliustól a védőnők is részt vehetnek a várandósok gondozásában. A szakember hozzátette: a kismamák többsége szerencsére most is él a lehetőséggel, már csak azért is, mert anyasági támogatásra csak az jogosult, aki terhessége alatt legalább négy, koraszülés esetén legalább egy alkalommal elment terhesgondozásra.

A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ugyanakkor érdemben csak akkor szorítható vissza a koraszülések száma Magyarországon, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál.