Így előzött meg minket a bolgár egészségügy is

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Magyarország egészségügyi szempontból elátkozott ország. Ez azon a tévhiten alapul; mintha az egészségpolitika, az egészségügyi menedzsment nem ugyanolyan professzionális szakma volna, mint a sebészé vagy az ügyészé. Pedig az. A sorsszerűség képzetet azonban erősíti az évről évre megjelenő európai egészségügyi fogyasztói index (EHCI), amely szerint hazánk rosszul teljesít, és folyton hátracsúszik. Mondjuk már nem sokáig, sok hely már nincs a lista végén, a 2018-as évről szóló friss rangsor szerint már csak Románia és Albánia maradt mögöttünk - írja a válaszonline.hu.

Ne legyenek illúzióink: ha a gyógyítás hatékonyságát vizsgáljuk, a magyar és a bolgár egészségügy is rosszul teljesít. A balkáni állam javuló helyzete nagyrészt ugyanannak a következménye, aminek a magyar egészségügy évek óta romló pozíciója: odafigyeltek a könnyen hozható pontokra. Mi pedig nem.

Nézzünk néhány példát. Csak döntés kérdése, nem is kerül sokba, ha egy ország nyilvánosságra hozza az engedéllyel rendelkező orvosok listáját. A magyar egészségpolitikát ez nem érdekli, pedig egy állatorvosi diplomával magát emberorvosnak feltüntető televíziós szereplő példája, vagy az utóbbi hetekben botrányt okozó román álorvosok esete bizonyítja, milyen biztonságot adhat ez a beteg embereknek. Életek múlhatnak azon, van-e könnyen hozzáférhető adatbázis, ahol meg lehet nézni, az orvos tényleg orvos-e, nem tiltották-e el a praktizálástól, és milyen szakvizsgája van.

Fontos jelzés, ha egy ország könnyű hozzáférést enged a betegeknek a saját egészségügyi adataikhoz, például per esetén kiadja a leleteket. Az egészségügy minőségét meghatározza, hogy az orvosok természetesnek találják, vagy megsértődnek, ha egy betegük egy súlyos beavatkozás előtt egy másik specialista véleményét is ki szeretné kérni. (Bár 21 éve törvény garantálja ezt nálunk is, de a gyakorlatban mégsem könnyű érvényt szerezni ennek.) A bolgárok ezeken a pontokon jöttek fel, de megteremtették hozzá az anyagi hátteret is. Magyarország 2013 és 2017 között átlagosan évi 3,5 százalékkal növelte az egy főre jutó egészségügyi kiadásait, Bulgária 5,4 százalékkal. 2009 és 2013 között még kirívóbb a különbség, a magyar átlagos éves növekedés 1,1 százalék, a bolgár 6,1 az OECD adatai szerint. (Igaz, ennek nagy részét mindkét államban a betegek zsebből való kifizetése adja, nálunk 30 százalék ennek aránya, és ez is magas; Bulgáriában viszont 48!). Amiben Magyarország jobban teljesít és amiben rosszabbul - a teljes cikkből kiolvasható