Magyarországon is a fő kérdés: hogyan lehet a politikai szintérre bekúszott egészségügyben a szolidaritási elvét megőrizve kielégíteni az egyéni igényeket?
Finanszírozás tekintetében meggyőződésem, hogy megőrzendő az erős alapokat és a szolidaritás elvét garantáló társadalombiztosítás (ami itthon adóalapú bevételi finanszírozást jelent), amely mellé a differenciált igények kiszolgálása érdekében érdemes és szükséges végigvinni a magánegészségbiztosítók, egészségpénztárak rendszerbe vonását és a forrásbevonást és -bővítést segítő szabályozásukat - írta Dr. Babai László, a Prima Medica Egészségközpontok tulajdonos-ügyvezetője a G7.hu. állami+magán című cikksorozatában.
Miképp lehetne az állami egészségügyi rendszert úgy újjászervezni, hogy a teljesítmény- és minőségjavulás mellett az állami és a magánegészségügyi rendszer optimálisan működjön együtt, a válasz valami olyasmi, hogy aprólékos módon, alulról építkezve, részletekbe menően.
Első körben össze kell állítani a megrendelést (milyen egészségügyi ellátást szeretne az állam az állampolgároknak, lakosoknak biztosítani, milyen mutatókkal, eredményekkel és tartalommal); ezt összhangba kell hozni a szakma és az erőforrások adta lehetőségekkel (itt számításba kell venni az erőforrások bővítését, plusz erőforrás bevonási lehetőségeket).
A második körben ezen megrendeléshez meg kell alkotni az ellátói struktúra szerkezetét (milyen ellátók, milyen tulajdonban, milyen finanszírozásokkal, milyen tevékenységgel, hol, stb).
A harmadik körben ki kell dolgozni a szervezés módszertanát és keretrendszerét (szabályzatok, irányelvek, előírások, mérési pontok, ellenőrzési rendszerek, visszacsatolások).
A negyedik körben pedig működtetni kell mindezt.
Meggyőződésem, hogy ebben a komplex rendszerben az állami erőforrások azok, amelyek a szolidaritás elvét érvényesíteni tudják. Az állami ellátásnak és finanszírozásnak kell a talapzatnak lennie, melyet jól egészíthetnek ki az egyéni igények kiszolgálásával és a gyors reagálási és innovációs képességükkel a magán erőforrások.