Így javítana a sürgősségi ellátáson a kecskeméti kórház új osztályvezetője

– Itt azt folytatom, amit mentősként abbahagytam. Sokkal szerteágazóbb, hiszen például a derékfájóstól kezdve az intubált, lélegeztetést igénylő betegig mindenkit tudni kell ellátni. A legnagyobb kihívás, eldönteni, hogy kit engedhetünk haza és kit kell felvennünk a kórházba - mondta el a kórházi portálnak adott portréinterjúban Tóthné dr. Agárdi Szilvia főorvos, aki december 1-től vezeti a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. A cikket a baon.hu idézte.

Milyen tervekkel vágott neki az új munkakörnek?

Amin az elejétől próbálunk változtatni, az a kommunikáció javítása a társosztályokkal. Vannak kevésbé egyértelmű betegutaink, ezzel kapcsolatban sokat egyeztettünk az osztályvezetőkkel. Az osztályra való betegfelvétel idejét próbáljuk rövidíteni, tavaly decembertől betegágy melletti átvétel van a kollégák között. Változtatni szeretnénk a triázs rendszeren is.

A megfelelő humánerőforrás biztosítása is fontos feladat, nemrég sikerült új nővért, adminisztrátort és betegszállítót is felvenni a csapatba, orvosokkal és mentőtisztekkel pedig jelenleg is folynak tárgyalások. Az osztályunkon nagy a terhelés, Kecskeméten előfordul, hogy akár száz beteget nézünk meg egy átlagos hétköznapon. Sajnos ebből adódik, hogy korlátozottak a lehetőségeink, hogy a hozzátartozókkal beszélhessünk. Ezért terveink között szerepel egy információs nővér foglalkoztatása, aki meg tudja nyugtatni a hozzátartozót, vagy a kint várakozó beteget. A konfliktusok egy része a nem elégséges kommunikációból adódik, ezen szeretnénk mindenképpen javítani a jövőben.

A háziorvosokkal is szeretném szorosabbra fűzni az együttműködést. Megkönnyítené a munkánkat, ha tényleg csak a sürgős eseteket utalnák be, hiszen az osztály fő funkciója, hogy azokat lássuk el, akiknek hirtelen olyan rosszullétük vagy állapotromlásuk van, melyet azonnal kezelni kell, mert életet veszélyeztető kórképbe is fordulhat. Öt triázs fokozat van, az első az újraélesztés, az ötös a teljesen halasztható, például, hogy egy hete fáj a dereka. A legideálisabb az lenne a betegellátás szempontjából is, ha az elsőn kívül a kettes, azaz kritikus állapotú és a hármas, vagyis súlyos állapotú betegekkel tudnánk leginkább foglalkozni.