A világűrben nincsenek szupermarketek: Kapu Tibor ezt fogja enni a Nemzetközi Űrállomáson.
Az asztronauták a világűrben a jó konyhával és a napi két és fél órás edzéssel küzdenek a leépülés ellen – mesélte az Indexnek Nagy-Grócz Gábor űregészségtudományi szakember, aki a hétvégén az I. Szegedi Nemzetközi Egészségtudományi Konferencián adott elő az űrhajósokat érintő egészségügyi problémákról.
„Az űrbeli táplálkozással szemben alapvetően ugyanazok az elvárások, mint a földi élet során, azonban ezek teljesítése az űrgasztronómia számára jóval összetettebb feladatot jelent. Az űrételek esetében alapvető elvárás, hogy azok könnyen használhatóak, egyszerűen elkészíthetők és könnyen hozzáférhetőek legyenek” – mondta az Indexnek Nagy-Grócz Gábor űr-egészségtudományi szakember. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Elméleti Egészségtudományi és Egészségügyi Menedzsment Tanszékének vezetője hozzátette: fontos, hogy az űrhajósoknak – így Kapu Tibor magyar asztronautának is – minél kevesebb erőforrással minél értékesebb tápanyagtartalmú ételek készüljenek, miközben minimalizálják a hulladékképződést. Szerinte az űrmenüknek megbízhatónak, változatosnak és ízletesnek is kell lenniük. Kiemelt figyelmet érdemel a tápanyagok stabilitása, mivel például a sugárzás felgyorsíthatja a makro- és mikrotápanyagok bomlását.
A tervek szerint Kapu Tibor magyar űrhajós június 8-án indul a világűrbe, a NASA floridai Kennedy Űrközpontjában található 39A indítóállomásról. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) mintegy 60 tudományos és ismeretterjesztő feladatot fog végezni.
Az űrállomás naponta 16-szor kerüli meg a Földet mintegy 400 km-es magasságban, körülbelül 28 000 km/h-s sebességgel.
A mikrogravitáció, vagyis a földi gravitáció hiánya számtalan hatást gyakorol az emberi szervezetre. Kiemelhető a csont-és izomrendszer átalakulása, amely igen gyorsan elindul. A cirkadián ritmus is felborul, hiszen a nappalok és éjszakák gyorsan váltják egymást. Átalakul a keringési rendszer, mert a gravitáció hiányában a folyadékterek a fej felé irányulnak, amelynek a szívre is hatása van, de az agy és a látórendszer működése is megváltozik. Az emésztés, az immunrendszer is máshogy működik űrkörnyezetben, tehát szinte minden szervrendszerünk átalakul mikrogravitációban.
Az izolációnak, vagyis a bezártságnak számtalan hatása lehet: megemelkedik a depresszió, a szorongás kialakulásának a valószínűsége. Részben ezek megelőzésére egy nagyon szigorú kiválogatás és felkészülés előzi meg a felbocsátást – magyarázta Nagy-Grócz Gábor, aki a szegedi konferencián tartott előadásában az űrutazás során tapasztalható, a szervezet egészét érintő leépítő folyamatokról is beszélt.
A teljes információ a cikkben.