Miért vannak többezres műtéti várólisták?

Milliós összegbe kerülnek a térd- és csípőprotézis-műtétek, sokan hitelre vagy családi segítséggel műttetik meg magukat a magánegészségügyben. De miért kell kétszer fizetni az egészségért, miért nem elég erre a befizetett járulék? Miért torlódtak fel 16 ezren a térdprotézis-beültetésre várók, miközben fél év alatt az állami kórházakban csak 4800 embert tudtak megoperálni? A Válasz Extra hetedik adásában ezekre a kérdésekre keresik a választ Hegedűs Zsolt ortopédsebésszel, aki az állami, a magán- és a brit egészségügyben is operál és Dózsa Csaba egészségügyi közgazdásszal, az egészségbiztosító korábbi főigazgató-helyettesével, a Miskolci Egyetem docensével. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.

Részletek az adásból:

Mi az akadálya annak, hogy az állami egészségügy képes legyen időben megoperálni a betegeket? 

Hegedűs Zsolt: A covid sokat ártott, tolódtak, egyre csak tolódtak a műtétek. 

Ez öt éve volt. 

Hegedűs Zsolt: Igen, de a rendszerből kikerült a hálapénz, ami fontos motiváció volt arra, hogy az orvos maga próbálja rendezni a beteg sorsát, felemelje a telefont, megbeszélje a kardiológussal, az altatóorvossal a következő lépést. Ez nagyon fontos volt, és semmi sem lépett a helyére. Az Egyesült Királyságban bejön 10 beteg és én közülük kilencet előjegyzek műtétre, itthon ez nem olyan egyszerű, például a túlsúlyos betegeknél az új várólistarendszer miatt. 

Dózsa Csaba: Régen a szakmát alig lehetett visszafogni, dübörgött, mindenki műteni akart. Több kórház, több sebészet, több ortopédia működött 10-15 évvel ezelőtt, de nem volt elég pénz, hogy operálhassanak. Az orvosok válaszul kimentek magánba, külföldre. Most hiába adnának öt- vagy tízmilliárd forinttal többet, már nincs annyi orvos, műtősfiú, műtősnő. Rövid távon nem tudok ötven Zsoltot ideparancsolni.  

Nemhogy ötven Zsolt nincs, még egy sem, legfeljebb kétötöd. A hét másfél napján dolgozik egy közkórházban.

Hegedűs Zsolt: Két és fél napot egy magánkórházban dolgozom, és nyolc hétből kettőt Angliában. 

Tehát nem az történik, hogy noha a beteg csak két évre kap műtéti időpontot, de közben az orvosok majd megszakadnak az állami kórházakban a rengeteg műtétben. 

Dózsa Csaba: Nem, az egészségbiztosító nem fizeti ki a műtét teljes költségét a kórházaknak, így azok nem érdekeltek a listák leoperálásában.

Mert ráfizetést termelnek.

Hegedűs Zsolt: Sok tartalék van a rendszerben. Ha egy betegcsere a műtőben nem 40–50 perc, hanem 25 perc, akkor még egy beteget meg lehetne operálni. Vagy ha szombaton is lehetne dolgozni az állami kórházakban, akkor a hétvégén ügyelő fiatal kolléga nagyon örülne, ha megoperálna három-négy beteget, akár az én asszisztálásommal, és egy-két év alatt „kitermelnénk” egy másik gyakorlott orvost. 

Miért nem operálnak szombaton? Van ilyen szabály, hogy nem lehet? 

Hegedűs Zsolt: Van elég nővér? Működik a labor hétvégén? Innen kellene indulni. Meg kellene nézni, most mekkora a kapacitás, és hogyan tudnánk növelni. A magánkórházban sokkal magasabb a sikerdíj, a fizetés, ott így érik el, hogy a személyzet minél hatékonyabban dolgozzon. Az államiban pedig arcfelismerő kamerával akarják felmérni, mikor megy be az orvos? Még a maradék is el fog menni! Sehol a világon ilyen nincs. Nekem Bristolban reggel 7 óra 10 perckor nyit az ambulanciám, és délután háromig fullra vagyok tömve beteggel. A rendszer jelzi, mikor ment be és ki a páciens, vagy ha kiírtak nekem négy nagy ízületi műtétet, de nem csinálom meg, azt is azonnal jelzi.

További részletek a valaszonline.hu-n.