• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Így mérsékelné az ápolóhiányt a szakma

Lapszemle 2019.05.29 Forrás: MedicalOnline
Így mérsékelné az ápolóhiányt a szakma

A jelenlegi helyzet alapos elemzésén túl új képzési modellt is kínál a nemzeti ápolási stratégia vitairata.

Az elmúlt másfél évben több tucat szerző vitairatban fogalmazta meg a nemzeti ápolási stratégiát, amely – mint az a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaságnak (META) az ápolás ügyét napirendre tűző legutóbbi ülésén kiderült – nem feltétlenül nyerte el az ápolás igazgatói kar minden tagjának tetszését. Az ellenérzés oka, hogy a stratégia szerintük a középfokú ápolóképzés rovására a felsőfokú végzettséget forszírozza, további szakembereket vonva el a kórházi ágyak mellől - írja a medicalonline.hu.

Előadásában ezt igyekezett cáfolni a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja, dr. Oláh András, aki bevezetőjében a hazai, hétköznapi abszurditásokkal kezdet, elősorolva, hogy a minimumrendeletekben hányszor és miként változott az egy-egy osztályra jutó ápolói létszám. Amplitúdókban egyszer sem volt hiány, s bár a nemzetközi gyakorlat e téren két jelentős módszert is ismer, ezek alkalmazása nehezen lelhetők föl a hazai gyakorlatban.

A vitairatnak szánt stratégia nemzetközi adatokra hivatkozva valóban ösztönözné egyébként az BSc végzettségű ápolók számának növelését. Azokban az intézményekben például, ahol az ápolók legalább 60 százaléka a fenti végzettséggel rendelkezik, 19 százalékkal kevesebb a felvételt követő 30 napos mortalitás, illetve a súlyos szövődmények száma – sorolta az előadó a nemzetközi gyakorlat adatait. Amennyiben az ápolók hasonló arányban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, s átlagosan 6 beteget látnak el, ott 30 százalékkal kevesebben halnak meg, mint ahol a BSc-sek aránya csak 30 százalék. A szakápolói végzettség egyébként legfeljebb a BSc végzettséggel rendelkezők esetében befolyásolja szignifikánsan a halálozást, de Oláh András példáiból az is kiderült, hogy a kórházi mortalitás szempontjából a munkában eltöltött évek magas száma nem helyettesíti a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező ápolók pozitív hatását. Nyilván nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban 2020-ra 80 százalékra kívánják növelni a BSc-vel rendelkező ápolók arányát.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink