Így rokkanunk bele a válságba

A válságok egészségügyi következményei nem egyértelműek: vannak tanulmányok, amelyek szerint rossz hatással vannak a recessziók az emberek egészségére, mások pedig pont ennek az ellenkezője mellett érvelnek. Többnyire azért egyébként az ellenkezője mellett - írja az Economist nyomán az Index.

A University of Virginiáról származó tanulmány, amely az USA-t vizsgálja 1972 és 1991 között, azt állítja, hogy a munkanélküliség egy százalékos növekedése százezer emberenként 4,6-tal csökkentette az elhalálozottak számát. A magyarázat pedig az, hogy amíg az emberek munkanélküliek, kevésbé stresszesek, és több időt töltenek a családjukkal, ami jót tesz az egészségüknek.

Egy másik, az 1930-as évekbeli nagy gazdasági világválságot vizsgáló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a válságok növelik az alultápláltságot, mivel az embereknek nincs pénzük ételre: míg például 1928-ban a felnőttek 14 százaléka volt alultáplált Philadelphiában, addig 1932-ben ez arány 26 százalékra nőtt.

A híres amerikai gazdaságkutató intézet, a National Bureau of Economic Research tanulmánya szerint a 2008-as válság esetében minden egyes százalékponttal, amellyel az államokban nőtt a munkanélküliség, 4,8 százalékkal nőtt azok aránya, akik saját bevallás alapján rossznak ítélték meg a saját egészségüket.
AIDS, drogok, öngyilkosság

A válság hatására némely betegségek előfordulása jól láthatóan nőtt: Görögországban például 50 százalékkal több AIDS fertőzést regisztráltak 2011-ben, mint egy évvel korábban. A jelenség mögött az áll, hogy a megszorítások áldozatai között ott voltak azok a tűcsere-programok is, amelyek addig mérsékelték a betegség terjedését.

A teljes cikk az Indexen