Így számolják a nyugdíjakat ezentúl - itt a rendelet

Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak, írja a Napi.hu. 

A szerda esti Magyar Közlönyben pedig kormányrendeletként megjelent - és péntektől lép hatályba - a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411,364-es (!) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71,294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4,83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2,026. Az öt legutolsó évben pedig:  2015-re 1,655-ös, 2016-ra 1,536-os, a 2017-re 1,36-os, 2018-ra 1,222-es, 2019-re pedig 1,097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.

A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nem csak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne.

A valorizálás fő oka, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel. A szintre hozás az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente határoznak meg.