Így váltunk mintaországból halálozási csúcstartóvá

Magyarországon regisztrálták vasárnap az egymillió lakosra jutó legtöbb igazolt koronavírusos halálesetet a világon. Hogyan beszélhet eközben járványplatóról az országos tisztifőorvos? Mit jelez, ha a halottak száma nő, a lélegeztetőgépen levők száma viszont csökken? Miért emelkedett jobban az összhalálozás, mint a koronavírusban elhunytak száma? És miért csak vidéken? Egyes megyékben miért van idén feltűnően sok halott? S végül, mi következik ebből a karácsonyi ünnepekre? Rengeteg kérdés, amelyekre a válaszonline keresi a válaszokat.

Amikor Magyarország megelőzte az egymillió főre eső halálozásban Svédországot, már lehetett érezni, mekkora a baj. A 10,2 millió lakosú, nyolcezer halottnál járó svédek voltak ugyanis halálozás tekintetében Európa fekete bárányai, mivel fő járványügyi szakértőjük hosszú ideig sem a maszkviselést, sem a karantént nem tartotta hatékony eszköznek, így gyakorlatilag védtelenül hagyták a legsérülékenyebb időseket. Magyarország helyzete ma már rosszabb a svédekénél: 9,7 millió lakossal hétfőn már 8100 koronavírusos halálesetnél tartottunk. 

Vasárnap pedig – a törpeállamokat leszámítva – a világ a legrosszabb napi hivatalos eredménye volt Magyarországé – vette észre a HVG. Tegyük hozzá, a csúcsadatban az is közrejátszik, hogy az országok nagy részében a vasárnapi számokat valóban a hétvégén közlik, és ezek általában alacsonyabbak. Sehol sem halnak meg kevesebben szombaton és vasárnap, csak éppen nem jelentik le őket, mert hétvégén kevesebb kórházi vezető dolgozik. Nálunk viszont annyira elcsúszik az adatok közlése, hogy a hétvégi számok gyakran még magasabbak is, mint a hétköznapiak. Vagyis a világrekorderségünk csak látszat, ám a koronavírusos halálozás hétnapos átlaga is nyugtalanító: csak Szlovénia, Bulgária és Horvátország áll előttünk egy-két miniállamon kívül.

Harmadik hete ezer felett van a heti koronavírusos halálozási adat, és a múlt héten is háromszázalékos volt a növekedés. Mire utal mindez? Hogyan lett a koronavírus halálosabb Magyarországon, mint a világ más tájain? 

Hova tűnt heti 50-80 ezer fertőzött?

A koronavírus miatti átlagos halálozás egy-másfél százalék körül alakul, ha valahol ennél magasabb értéket látunk, akkor két dologra gyanakodhatunk: túl keveset tesztelnek, és emiatt az enyhe esetek rejtve maradnak, vagy olyan társadalmi csoportot ér el tömegesen a vírus, amelynek magasabb a halálozási kockázata. Vagyis az időseket. 

A múlt héten összesen 1134 koronavírusos halt meg Magyarországon, ők öt-hat héttel ezelőtt fertőződhettek meg. Ha maradunk az egy, másfél százalékos halálozási aránynál, ez azt jelenti, hogy heti 76-113 ezer közötti fertőzöttből veszíthettünk el ennyi koronavírusost. Ám öt-hat héttel ezelőtt hivatalosan csak 19-30 ezer új esetet mutattak ki. Sok a rejtve maradó fertőzött, kevés a teszt, az enyhe eseteket fel sem ismerik, a családtagok vizsgálatát gyakran feleslegesnek tartják, ha már van egy koronás a családban. Az emberek féltik a jövedelmüket, nem akarnak akár hetekre táppénzre menni. Nem ritka az sem, hogy a munkahely jelzi a munkavállalóinak: ha betegek, maradjanak otthon, de ha enyhék a tüneteik, ne teszteltessék magukat, mert nem szeretnék, ha miattuk a fél üzem, műszak karanténba kerülne.

A számok így is árulkodóak, a 44-45. hétről beszélünk, amikor másfélszeresére nőtt a hivatalosan kimutatott fertőzöttek száma az előző héthez képest. Azóta ez a növekedési arány megjelent a halálozási számokban is. Felelős ezért a kormány és a járványügy? Ha a magas érték abból adódik, hogy a lakosság nem tartotta be a járványügyi szabályokat, nem viselt maszkot, a boltokban egymás sarkába taposott a másfél méteres biztonsági távolság betartása helyett, nem mosott gyakran és szappannal kezet, nem teszteltette magát a tünetei ellenére, akkor erről nem a kormány tehet. 

Legfeljebb annyiban, hogy későn hozott meg néhány óvintézkedést, nem rendelt el a többi közép-európai országhoz hasonlóan zárlatot, nem biztosított elegendő számú tesztelési lehetőséget, nem ösztönözte otthonmaradásra a fertőzötteket és a kontaktszemélyeket, későn lépett, engedte elfertőződni az óvodákat, az iskolákat, a vírus ezért szabadabban terjedhetett. Alapvetően azonban az embereknek és a környezetüknek kell megvédeniük magukat.

Miért fertőződnek meg a matuzsálemkorúak kétszer olyan gyakran, mint a fiatal nyugdíjasok? 

Nyár végén még a fiatalok voltak a legfertőzöttebbek, gólyatáborokat kellett bezárni a vírus gyors terjedése miatt. Azóta a vírusgazdák alaposan „megöregedtek”, egyre feljebb és feljebb csúszott a fertőzöttek életkora. A 44-45. hét óta már a nyolcvan évnél idősebbek számítanak a legfertőzöttebbeknek. Százezer 65-79 évesre fele annyi fertőzés jut, mint százezer nyolcvan évnél idősebbre. Az adatokat Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának egy előadásából ismerjük, és a Nemzeti Népegészségügyi Központ számain alapulnak. 

Miért a legidősebbek a legfertőzöttebbek? Akik dolgozni nem járnak, iskolába nem viszik a gyerekeiket, ritkán szállnak buszra, vonatra? Vélhetően azért, mert szociális vagy ápolási intézményekben fertőződnek. Mivel a kormány nem hoz nyilvánosságra ilyen adatokat, annyi tudható, hogy a szociális ágazatban dolgozók 2,44 százaléka bizonyult fertőzöttnek a tömeges tesztelés során, vagyis minden 40. dolgozó. A magas halálozású országoknál a fő ok mindig az, hogy nem tudták megvédeni legidősebb állampolgáraikat. Körükben nagyon magas arányban okoz halálozást a vírus, amely a fiatalok többségénél csak enyhe tünetekkel jár.

Hogyan csökkenhet a lélegeztetett betegek száma, ha közben a haláleseteké nő? 

A lélegeztetőgépen levők száma a múlt héten 11 százalékkal esett vissza. Az elhunytak jelentős része azért nem került lélegeztetőgépre, mert olyan rossz általános állapotú, idős, beteg ember, akinél nem alkalmazható a segítségnek ez a formája. Vagyis ez az adat is arra vall, hogy a halálesetek jelentős része a legkiszolgáltatottabbak közül kerül ki, akiket nem sikerült megvédeni a betegségtől. Fontos jelezni, hogy a szociális dolgozók tömeges tesztelése jó irány, de gyors eredményt nem hoz, szisztematikus munkával is hosszú hetekre van szükség a vírus eltüntetéséhez egy zsúfolt, közös mellékhelyiséggel és közösségi terekkel rendelkező otthon falai közül. 

Miért halálosabb a koronavírusjárvány vidéken, mint Budapesten? 

Budapesten második hete csökken a halálesetek száma, vidéken pedig öt százalékkal nőtt a múlt héten is. A fővárosban korábban megkezdődött az új fertőzések számának csökkenése, amely kisebb megingással már négy hete tart. Ez kihat a halálesetek számára is. A másik lehetőség, hogy Budapesten eredményesen védik a sérülékeny korosztályt, a Fővárosi Önkormányzat ugyanis az őszi hullám eleje óta folyamatosan teszteli az idősotthonok dolgozóit. Így is előfordul persze behurcolás, ám egyelőre sikerült megelőzni a Pesti úti intézményi járványhoz hasonló tavaszi tragédiasorozatot. 

Rendelkezünk járási szintű térképekkel is járványgócokról és a halálesetek számának alakulásáról. Ezeken is jól látszik, hogy az ország bizonyos részei mennyivel érintettebbek. Elsősorban Kelet-Magyarország és Nyugat-Dunántúl egyes részein láthatóak a térképeken vörös karikák, amelyek a magas halálozást jelzik. Az okokat nem ismerjük, intézményi járvány ugyanúgy szerepet játszhat, mint az elégtelen egészségügyi ellátás.

További részletek a cikkben.