Így vigasztal a kormány: örülj, ha nem csökkent a béred

Igazságtalan a bérhelyzet a kórházakban, bölcsődékben. A közalkalmazottak körében a minimálbér emelését nem követte a bértáblázat. Így alakult ki az abszurd helyzet, hogy alig keres többet az, aki éveken át tanult és évtizedek óta dolgozik, mint az, aki pályakezdő, vagy éppen szakképesítés nélkül minimálbéren foglalkoztatják – olvasható a stop.hu portálján.

A közalkalmazottak csaknem fele, mintegy 250 ezer ember keres bérminimumot, azaz nettó 74 ezer 670 forintot, alig többet, mint aki minimálbéren van foglalkoztatva. Ennek az az oka, hogy amíg a minimálbér emelkedik, a közalkalmazottak bére évek óta ugyanannyi.

Az egészségügyből mutat példát az RTL Klub Házon kívül című közéleti magazinjának egyik riportja: egy 19 éve ápolóként, majd vezető ápolóként dolgozó alkalmazott, és a 3 éve képesítés nélkül dolgozó betegszállító nettó bére között összesen 4 ezer forint különbség van. Előbbi 105 ezer forintot, utóbbi ügyeletekkel együtt 101 ezret visz haza.

A helyzetet megoldhatná annak az illetménytáblának a használata, melyben a végzettség és a munkában eltöltött idő alapján emelkedik a bér, és amelyet már 2008-ban kidolgozott a Közalkalmazottak Szakszervezete. Amíg a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelkedett, az illetménytáblához nem nyúltak, ezért azt gyakorlatilag ki is lehet dobni. Ugyanis ha ez alapján számolnák a közalkalmazottak bérét, kevesebbet kapnának, mivel a közalkalmazotti illetménytábla bérei alacsonyabbak, mint a bérminimum – magyarázta Fehér József, a szervezet főtitkára, aki arra is felhívta a figyelmet, ha azonnal végrehajtanának egy 25%-os illetményemelés, az is csak veszteségpótlás lenne, hiszen ennyivel ér kevesebbet a közszolgálati dolgozók bére, mint 2010-ben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Bana Péter Benő minderre úgy reagált, jelenleg önmagában már az is érték, ha a béreket meg tudja őrizni a kormány. Ez szerinte az elmúlt 2 évben megvalósult.

A kormány szerint a munkáltatók is megoldhatnák a helyzetet: dönthetnek arról, hogy anyagi helyzetük lehetővé tesz-e emelést, és ezt központi intézkedés nélkül is eszközölhetik. Az állami, önkormányzati fenntartású kórházak, bölcsődék vezetői viszont a valóságban nem tudják a plusz pénzt kigazdálkodni.
Az állásféltés lefegyverez mindenféle bérharcot – vélekednek a szakszervezetek.