Így vizsgázott az új ügyeleti rendszer

Felszámolják az alapellátás ügyelet káoszát, legalábbis megpróbálták rendezni a sorokat, első körben Hajdú-Bihar megyében. Mint kiderült, értelmesen megszervezett ellátással máris nem rohan mindenki nyakra-főre a sürgősségire, sőt, a betegek 80 százalékát tovább sem kellett küldeni – Győrfi Pál beszélt a mandiner.hu-nak az első tapasztalatokról.

Takács Péter egészségügyi államtitkár a Mandinernek adott interjúban jelentette be, hogy legkésőbb jövő év elejétől átalakul az alapellátás ügyeleti része. A változás szükségességét egyrészt azzal indokolta, hogy a jelenlegi ügyeleti rendszer megszervezése borzasztó drága: évi 13 milliárd forintjába kerül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, és még körülbelül ugyanennyit tesznek hozzá az önkormányzatok is. Ám hiába a nagy anyagi ráfordítás, az egész rendszer mégis széttöredezett, és ebből az összegből csupán az ország hatvan-hetven százalékára tudnak ellátást venni.

„Számtalan olyan megkeresés van, hogy »most vettem észre, elfogyott a vérnyomáscsökkentőm, holnap be kell vennem«, vagy hogy »fáj a gyerek torka, nem merünk így nekimenni az éjszakának«, és így tovább” – mondta az interjúban. Megdöbbentő szám: a sürgősségi, ügyeleti betegforgalom kilencvenöt százaléka délután négy és este tíz óra között bonyolódik le.

Harmadrészt az is nagy probléma, hogy "mindenki betódul az egyetem sürgősségijére, ahol aztán akár hét órát is várakozik ellátás nélkül. Ahhoz pedig, hogy „ez az áldatlan állapot megszűnjön, egységesen kell megszervezni a betegek elosztását. Mindenkit az állapotának megfelelő szintre kell besorolni” – indokolta.

A jelenlegi rendszer az országban sem szolgáltatói oldalról, sem a betegek szempontjából nem egységes – ezt már Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs vezetője mondta a Mandinernek. Van olyan beteg, aki azért megy ügyeletre, mert nem szeretne órákat várni a háziorvos várójában, de olyan is akad, aki életveszély esetén a háziorvosi ügyeletre telefonál. Vegyes a kép szolgáltatói oldalról is: vannak olyan háziorvosok, akik vállalják, ha kell, éjjel és hétvégén is kimennek a betegeikhez, és vannak olyan települések, ahol az önkormányzat külön szerződést köt orvosokkal, illetve cégekkel az ügyelet ellátásra.

Mivel a rendszer nem egységes, kevésbé számonkérhető, emiatt akár visszaélésre is lehetőséget ad. Ezt egyébként az egészségügyi államtitkár is kiemelte még a korábbi interjúban, „nemritkán a szolgáltatók napi hetven beteg ellátását is lejelentették, pedig a valóságban csupán a tizede valósult meg” – mondta.

Hajdú-Bihar megyében tavaly július óta tesztelik az új sürgősségi ügyeleti ellátást. Az OMSZ összesen 460 munkatársa – orvosok, mentőtisztek, a sürgősségi betegellátásra kiképzett, úgynevezett APN ápolók, mentőápolók és gépkocsivezetők – ügyeleti váltásokban 22 telephelyen látja el a feladatot.

Az elmúlt egy évben 34 214 betegellátást végeztek – helyszíneken: 4778-at, ambulanciákon: 28 274-et, míg telefonos tanácsadásban 1189-et ennek keretein belül a bajtársak – mondta Győrfi. Hozzátette, a tapasztalatok nagyon jók, egyrészt nem ömlik annyi beteg a sürgősségi osztályokra fölöslegesen, mint korábban, másrészt a visszajelzések azt mutatják, a betegek is elégedettek, ötös skálán 4-5-re értékelték egy felmérés adatai szerint az eddigi munkát, ami Győrfi szerint bárhol Nyugat-Európában dicsérendő érték.

Az elmúlt egy évben telefonáló összes beteg 80 százalékát sikerült úgynevezett definitív ellátásban részesíteni, ami azt jelenti, hogy nem kellett továbbirányítani, elég volt a sürgősségi ügyeleti ellátás. Nem volt különbség az arányban akkor sem, amikor mentőtiszt látta el a beteget. Ez márpedig azt mutatja, jó az irány a sürgősségi ellátásra nehezedő indokolatlan terhek csökkentésére, hiszen csak azok a betegek kerülnek kórházi ellátásba, akiknél ez valóban indokolt.

További részletek a cikkben.