2020-ban a magyar lakosság 71 százaléka kért receptet online vagy telefonon, Európa egészében ez csak 53 százalék volt.
Népszerű lett a felhőből kiváltható gyógyszer, és a járvány miatt nemcsak az internetet, hanem a szakmai folyóiratokat is sokat bújtuk. Egy kutatás megvilágította, hogy a Covid hatására mennyire integrálódott a telemedicina az egészségügyi ellátásba - írja a 24.hu.
Egyre pontosabb képet kapunk arról, milyen hatást gyakorolt az egészségügyi ellátórendszerre Magyarországon a koronavírus-járvány. Számos kutatás jelent meg erről az elmúlt hetekben, hónapokban, és ezek egyikéből például az derült ki, hogy kevesebb rákos beteg jutott el a kezelésig a pandémia kitörése óta, de készült idén egy felmérés arról is, hogy a kiégés tüneteitől szenvedő egészségügyi szakdolgozók aránya közel 65 százalék, sőt, negyven százalékuknál valamilyen mértékű depresszió is felmerült.
Noha a Covid-19 jelentősen átrendezte az egészségügyi rendszert, például
hogy csak a legalapvetőbbeket említsük – a járvány hozott pozitív változásokat is. Az elmúlt évek egyik leglátványosabb és legpozitívabb változása az egészségügyben a digitalizáció térnyerése, amelynek hatásairól már régóta beszélnek szakemberek. A telemedicina – vagyis az olyan egészségügyi szolgáltatás, mely során a beteg és az őt ellátó egészségügyi személyzet között térbeli és/vagy időbeli távolság van, közvetlenül nem találkoznak, mert a kapcsolatuk valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre – kényelmesebbé és gyorsabbá teszi az ellátást.
Magyarországon a koronavírus-járvány kellett a digitális forradalomhoz az egészségügyben, ami azt jelenti, hogy a betegek már nem csak arra használják az internetet, hogy rákeressenek a tüneteikre és arra, mi lehet a gyógymód, hanem az ellátásuk szerves részévé vált az internet és a telefon.
...
A világjárvány első évében Magyarországon a lakosság 71 százaléka fordult orvoshoz online felületen vagy telefonon, hogy receptet kérjen, ez meghaladja az Európai Unió egészében mért 53 százalékot.