Illúzió a gondoskodó állam

Az öngondoskodás leépüléséhez vezetett, hogy túl nagy elvárások alakultak ki az állam gondoskodó szerepével kapcsolatban. A probléma nem csak hazánk, de Európa számára is komoly kihívásokat jelent, az örökölt jóléti rendszert ugyanis úgy kell átalakítani, hogy az egyúttal versenyképes is legyen, a romló demográfiai helyzetből fakadó egyre költségesebb rendszert pedig fenntarthatóvá kell tenni – emelte ki Kincses Gyula, egészségpolitológus az OTP - Portfolio.hu Öngondoskodás az Egészség Jegyében című konferenciáján - tudósított a lap Robbanásszerű növekedés az egészségpénztári szektorban című cikkében.

Magyarország népessége a jelenlegi becslések szerint 8 millió lesz 2050-re, a probléma azonban nem ez, hanem hogy a 65 év felettiek aránya jelentősen nő, az aktív munkaképes korúaké pedig csökken – tette hozzá az egészségpolitológus, aki elmondta azt is, a jövedelem és az egészségügyi kiadások éppen ellenkezően alakulnak, ami szükségessé teszi az öngondoskodást. A nyugdíj utáni átlagos élettartam ráadásul egyre hosszabbá válik, amit szintén finanszírozni kell.

A jövőben az állam akkor vállal majd gondoskodást a polgárokról, ha azok nem tudnak maguk gondoskodni öregkorukról, vagyis nem nyújt majd általánosan mindenkinek alapszolgáltatást – húzta alá Kincses, aki hozzáfűzte azt is, ebben a korban felértékelődhetnek majd a kis közösségek (lakó, munkahelyi, családi) szerepe is. A tervezhető egészségügyi kiadások támogatott finanszírozója az egészségpénztár, a váratlan kiadásoké pedig a biztosítás lehet.

Az egészségügyben igen jelentős változások zajlottak le az egészségügyi intézmények tulajdonviszonyait és az OEP feladatait tekintve, és vannak olyan hírek is, miszerint a kormány megszüntetheti az OEP-et, bár a kormánytól ezzel ellenkező szándékok is kiszivárogtak. Átalakult a finanszírozás is, hiszen az egészségügyi járulékból adó lett, így a befizetéshez nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás. Az egészségügyi kiadások a költségvetésben ráadásul évről évre egyre csökkennek, ha pedig a jelenlegi tervek maradnak, egészen példátlanul alacsony szintre süllyedhetnek. Ezzel szemben a magánkiadások aránya Magyarországon a teljes egészségügyi finanszírozásból 35 %-ra emelkedett 2010-ben, ami Európában igen magasnak számít.  – írja a portál. A teljes cikk a portfolio.hu portálján olvasható!

A témáról a Pénzcentrum tudósítása