• nátha
    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

    • A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

      A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

Ilyen lesz a jövő kórháza

Lapszemle 2018.10.16 Forrás: Világgazdaság
Ilyen lesz a jövő kórháza

Az egészségügyben dolgozók egy része fáradt, fásult, de sokan dolgoznak hittel, lendülettel, magas szakmai színvonalon.

A betegek hatékonyabb segítéséről, a forráselosztás újragondolásáról és a telemedicina térnyeréséről is beszélt a Világgazdaságnak Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, aki egyben az Uzsoki utcai kórház főigazgatója is.

A kórházszövetség szerint mi a legsürgetőbb feladat a hazai egészségügyben?

Az elsődleges feladatnak a rendszerben dolgozó kollégák megtartását és az egészségügy presztízsének visszaadását tartom. Fontos az is, hogy a betegek ne bolyongjanak elveszett módon a rendszerben, mindenki időben, a megfelelő helyen és a legmagasabb színvonalon kapja meg az ellátást. Strukturált adatgyűjtéssel, jó szervezéssel és a betegek megfelelő edukálásával nagyobb beruházások nélkül is elérhető egy jóval hatékonyabb betegmenedzsment.

Újragondolandó a teljesítményvolumen-korlát (TVK) elosztása is, mivel a kórházak egy részében folyamatos a kapacitáshiány, miközben máshol nem tudják felhasználni a rendelkezésre álló forrást. A TVK a járó-és fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozóan szolgáltatónként határozza meg az elszámolható teljesítmény mennyiségét. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a kórházaknak, rendelőintézeteknek kizárólag a volumenkorlát keretein belül nyújtja a finanszírozást, így azok a kórházak, amelyeket területi ellátási kötelezettségük, népszerűségük, profizmusuk okán nagyszámú beteg keres fel, napi szinten küzdenek azzal, hogy miként lássák el a hozzájuk forduló, valóban fekvőbeteg-ellátást igénylő betegeket. Felelősen gazdálkodó vezető nem lépheti túl a kórház TVK-keretét, ugyanakkor az orvosi eskü, valamint szakmai és morális kötelességünk a betegek ellátását támogatja. Ez a dilemma jellemzően a nagy megyei vagy sokszakmás kórházakat érinti, ahol az ellátottak száma és köre nincs arányban a TVK-val, illetve a területi ellátási kötelezettséggel. Újra kellene tehát gondolni az országos TVK-elosztást abból a célból, hogy a szakmailag jól működő és/vagy kiemelt profilú intézmények több pénzhez jussanak, és minden indokoltan beutalt beteget elláthassanak.

Ön szerint milyen a jövő kórháza?

Világszerte komplex szolgáltatást nyújtó, csak a valóban sürgős és nehéz esetekre fókuszáló intézményekkel fogunk találkozni. Az eredményesség lesz a jövő egészségügyi intézményeinek az indikátora, és az ellátáshoz való hozzáférést is korrigálnia kell az ellátórendszernek. El kell fogadnunk, hogy az aktív betegellátást végző intézmények száma csökkenni fog, a hangsúly az alapellátás, a prevenció, illetve az otthoni vagy krónikus-ápolási intézményekben végzett utógondozás irányába tolódik. Megfelelően felszerelt, jól képzett szakembergárdával rendelkező, könnyen megközelíthető központi intézmények adják az ellátórendszer vázát, amelyhez jól szervezett módon csatlakoznak a kisebb, kevésbé súlyos eseteket ellátó kórházak és járóbeteg-ellátók. A betegek egészségügyi adatai egy központi felhőbe gyűlnek, amelyben megfelelő jogosultsággal minden pillanatban elérhetők, segítve ezzel a betegek ellátását és azt, hogy ne készüljenek fölöslegesen ismételt vizsgálatok csak azért, mert a korábbi leletek nem érhetők el a szükséges időpontban. A hozzáférhetőségnek nem földrajzilag kell megvalósulnia, hanem az elérésben: azt kell megoldanunk, hogy bárhol lakjon is a beteg, időben eljuthasson azokba az intézményekbe, amelyekben a körülmények és a szakembergárda is alkalmas arra, hogy megkapja a szükséges ellátást.

Forró a hangulat a hazai egészségügyben. Beszélhetünk morális válságról?

A hangulat korábban valóban volt jobb, és az egészségügyi ágazat megítélése sem egységes, de nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a médiában, különösen a közösségi médiában visszatükröződő kép nem a valóság. Az egészségügyben dolgozók egy része fáradt, fásult, de sokan dolgoznak hittel, lendülettel, magas szakmai színvonalon. Ám a mindennapi sikerekről, eredményekről nincs hír. Az, ha valami rendben van, nem növeli a kattintások számát, így nem is kap felületet a hírportálokon. Nekünk, akik az intézmények vezetői székében ülünk, kell hitet adnunk a kollégáinknak, és az adott körülmények között kell mindent megtennünk azért, hogy a rendelkezésünkre álló forrásból kihozzuk a legtöbbet. Bár ez nem könnyű, az a véleményem, hogy aki kizárólag panaszkodik, és nem a lehetőségeket keresi, hanem az indokokat, hogy mi miért nem lehetséges, az gondolkozzon el azon, vajon a számára megfelelő munkát végzi-e.

 

Legolvasottabb cikkeink