• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Infekciókontroll az egészséges gyógyításért

Lapszemle 2019.07.23 Forrás: medicalonline.hu
Infekciókontroll az egészséges gyógyításért

Amíg nem kötelező minden fertőzést jelenteni, nem láthatnak tisztán Barcs István szerint.

Mindazok, akik közvetlenül, vagy akár közvetve részt vesznek a beteg gyógyításában, tehetnek azért, hogy egészségesen gyógyuljon – mondta a MedicalOnline-nak dr. Barcs István, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője, az Egészségesen gyógyulni című könyv szerkesztője.

Februárban jelent meg a Semmelweis Kiadó gondozásában, az Ön szerkesztésében az Egészségesen gyógyulni című kötet, amelynek már a címe is meglepő…

– A könyv legfőbb üzenete, hogy annak, aki bekerül a kórházba az alapbetegségét gyógyítsuk úgy, hogy minden, ami körülötte történik, az egészségét és annak védelmét szolgálja; vagyis gyógyulás közben ne betegedjen meg egy olyan fertőzésben, ami az ellátáshoz kapcsolódik. Valamennyi szerzőtársam ezt a szemléletet képviseli.

– Mit jelent az alcímben jegyzett fogalom, a centripetális infekciókontroll?

– Betegközpontúságot. Manapság egyenlőségjelet tesznek az infekciókontroll és a kórházhigiéné közé, holott az előbbi sokkal több, mint a tisztaság vagy a sterilitás. Annak érdekében, hogy megelőzzük egy kórházi járvány kitörését, nemcsak a higiénikus környezetről kell gondoskodnunk, hanem egyes esetekben ismernünk kell az adott páciens kórelőzményét, aktuális státuszát és terápiáját, hiszen lehet, hogy csupán azért nem utal láz a fertőzés jelenlétére, mert éppen gyulladás gátlót is rendelt a betegnek az orvos.

Az orvoskollégákat szeretnék meggyőzni a betegközpontú IC fontosságáról?

– A könyvet nem a saját szakmánknak írtuk, hanem az összes többinek, amelynek képviselője a kórház kapuján belül, vagy akár azon kívül kapcsolatba kerül a beteggel. Az IC-ért mindenki felelős, és mindenki részese annak, a háziorvostól a kórházi menedzsmenten át a politikusokig. A betegtől távolodva ezeknek a szinteknek, a helyi, városi, megyei, és országos egészségügyi szervezeteknek, egészen a miniszterig egyre nagyobb felületeket kell betakarniuk olyan szerkezetben, mint a hagyma húsos levelei. Az orvos feladata a gyógyítás, ezt kell segítenie minden szereplőnek.

Gondolja, hogy az IC felelősök munkáját segítségként élik meg az orvosok?

– Lehet, hogy nem minden esetben, de ahhoz, hogy a centrum, azaz a beteg felé tudjuk irányítani az energiáinkat, el kell fogadni, hogy a másik szakember is partner ebben. A higiénikus is segíteni akar a sebésznek, és a mikrobiológusnak is nagyobb a felelőssége ebben a felállásban, mint csupán az eredmények kiadása a leleten. Fel kell vállalnunk ezt a felelősségünket, és el kell fogadtatnunk magunkat, mint a gyógyítás résztvevőit. Persze ez nem egyszerű, mert egyelőre még nem ez a mindennapi szemlélet a munkánkkal kapcsolatban.

A teljes interjú a portálon olvasható.