Integráció: a dunaújvárosiak is készülnek

Decemberben hallhattunk először azokról a kormányzati elképzelésekről, melyek az egészségügyi rendszer konszolidációját és szakmai-pénzügyi hatékonyságát hivatottak elősegíteni. A változtatások a szakmai színvonal és a hozzáférés területi egyenlőtlenségeit is tervezik orvosolni. Januárra Dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár vezetésével megkezdődtek a konkrét intézkedések az egészségügyi rendszer átalakítására.

Áprilisra várható a kórházak konszolidációja, 60 milliárd forint szerepel a költségvetésben arra a célra, hogy a kórházak lejárt tartozásait kiegyenlítsék. Ezzel párhuzamosan elvárásként jelentkezik a kormányzat részéről, hogy olyan ellátórendszer működjön, amely nem termel a továbbiakban érdemi adósságot. Első lépésben a kórházigazgatóknak saját hatáskörben, valamint megyei egyeztetések révén február végéig kell kialakítaniuk a jelenleginél gazdaságosabban működtethető struktúrát. Az államtitkárságnak, a fenntartónak és a finanszírozónak mindezt március folyamán kell véglegesítenie - olvasható a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház honlapján.

Az OEP a megyei rendszerben működő egészségügyi szakellátás kialakításánál először lakosságszám alapján meghatározza azt a finanszírozási keretet, amiből működtetni kell a szakellátást. Ezzel párhuzamosan kell dönteni arról, milyen struktúrában folyjon a betegellátás, és például az azonos profilú kórházi osztályok, részlegek közül megtartsák-e mindegyiket. Voltak olyan elképzelések is, hogy minden megyében csak egy vezető kórház maradhat, a többiek e kórház telephelyeiként működnének majd a jövőben. A realitásokat figyelembe véve, azonban ettől eltérő megyei struktúrák is létrejöhetnek.

Megyénkben is megalakult, és megkezdte munkáját az egyeztető fórum, melynek a székesfehérvári Szent György Kórház és a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház főigazgatója is aktív résztvevője. Az egészségszakmai testület célja és feladata, hogy elősegítse a helyi szakellátáshoz kapcsolódó cselekvési programok kidolgozását.

Fejér megyében több szempontból is speciális a helyzet: a két nagy kórház egymástól 50 km távolságra van. A dunaújvárosi kórház ellátási kötelezettsége megyén és régión túlnyúló. Betegeinek 20%-a megyén kívüli. Ez a kórház szakmai palettáját tekintve kisebb megyei kórháznak felel meg, hiszen jóval több típusú szakellátás folyik, mint egy átlagos városi kórházban, ahol kilenc szakmának kell lennie. Dunaújvárosban ennél több működik. Az átszervezés itt olyan aktív ágyak csökkentését jelenti, melyek jelenleg kihasználatlanok, ez körülbelül 25 ágyat érint. Ismert az a szakmai trend, hogy a műtéti technikák fejlődése rövidebb ápolási időket jelent, így a műtétes szakmákban némileg csökkenthetőek az ágyszámok. A nem műtétes szakmákban sokszor gondot okoz a betegek hazahelyezése, sok esetben ez szociális kérdésként is jelentkezik. Nagy hátránya a dunaújvárosi kórháznak, hogy nem rendelkezik saját hatáskörben kellő számú krónikus ággyal. Ezért a belgyógyászati profilú osztályok ágyainak egy kis százaléka krónikus ággyá konvertálható, így finanszírozási szempontból kedvezőbb helyzet alakulhat ki, a krónikus esetek nem kötik le az aktív ágyakat, ahol ezért újabb eset látható el.

Nagy előrelépést jelent majd ebből a szempontból, ha a kulcsi rehabilitációs telephely, melyet jelenleg külső szolgáltató működtet, visszakerül a főépületbe, saját kezelésbe. Egyes osztályok mátrixszerű működése is elképzelhető. További hatékonyság növelő tényező lesz a CT saját üzemeltetése. A kórház elektromos energiafelhasználásának 20 %-át fedezi majd a pályázaton nyert napcella rendszer telepítése. A közelmúltban átadott technológiai tömb működtetése szakmailag is és hatékonyságban is hozzájárul a magas szintű betegellátáshoz, ugyanakkor a kezdeti időszakban némi többletköltséget generált. Ennek másodlagos anyagi vonatkozásai is vannak, melyek nem feltétlenül a kórház költségvetésében csapódnak le. A hosszabb távú működtetés során a plusz költségek csökkenthetők lesznek, illetve megtakarításba fordulnak.

Mindezen intézkedésekkel párhuzamosan a belső működést is racionalizálni kell, limitálni a túlórákat, ésszerűsíteni a képzésre fordítható pénzeket, felülvizsgálni a belső ösztönző rendszert, áttekinteni és racionalizálni a bérpótlékokat, a humánerőforrás helyzetet. Elbocsátások nem várhatók, azonban egyes, elsősorban adminisztratív területeken létszám stop bevezetésre került. Felül kell vizsgálni a nyugdíjas foglalkoztatást, valamint a határozott idejű szerződések szükségességét. Egyesével kell felülvizsgálni a vállalkozási szerződéseket, és ahol lehet óradíjcsökkentést kell kezdeményezni. Szigorítani kell a keretgazdálkodáson, és fel kell deríteni a rendszerben meglévő esetleges pazarlásokat.
Mindezek intézkedések hatására (bár a fenti intézkedések modellezése és pénzügyi eredménye még feldolgozás alatt van) feltételezhető, hogy lényegesen csökken a kórház által termelt veszteség.

A megyei egészségügyi rendszer átalakításától azt várom, hogy a kórház önállóságának megtartása mellett, fenntarthatóan, finanszírozhatóan és stabilan működjön tovább.