A volt magyar honvédorvosok a XIX. századi történelem további érdekes jeleneteiben is szereplők voltak.
Több később híressé vált orvos szolgált 1848-49-ben a honvédségben. A fegyverletétel után volt, aki fogságba került, volt, aki emigrált - közülük a kiegyezés után sokan visszatértek, és Magyarországon szervezték a tudományos életet, de sokan külföldön: Angliában, Indiában, Törökországban éltek kalandos életet és építettek szárnyaló karriert - írta dr. Kapronczay Károly orvostörténész írásai alapján készült összeállításában a medicalonline.hu.
A magyarországi karriert építők közül Balassa János, Markusovszky Lajos és Lumniczer Sándor életét villantjuk fel, majd Duka Tivadar nagyszerű angliai és indiai tevékenysége kerül szóba. A törökországi emigránsok - Gaál Gusztáv, Robay János, Schneider Antal, Hammerschmidt Károly és fivérei, József Adolf és Ferdinánd, Mustárdy János, Dempwolf Adolf, Kálazdy (Kaufmann) Móric, Sárkány-Heitzmann Ágoston, Adliczer Antal és Fontana Fermo - egy része Ázsiában is halt meg, míg többen hosszabb-rövidebb törökországi tartózkodás után előbb a Garibaldi oldalán harcoló magyar légióhoz csatlakoztak, majd megpróbáltak itthon új életet kezdeni. A volt magyar honvédorvosok a XIX. századi történelem további érdekes jeleneteiben is szereplők voltak, így a brit gyarmatbirodalom építésében, vagy épp ellenkezőleg, török oldalon a krími háborúban, szenvedtek a török-arab konfliktusban, részt vettek szultánmérgezésben, kolerajárvány-felszámolásban.
Balassa János (1814 - 1868) 1839-től műtőorvos a bécsi sebészeti klinikán, 1843-tól 1868-ig a sebészet rendes tanára a pesti egyetemen. 1848-1849-ben az orvosi kar igazgatója és a magyar közoktatásügyi minisztériumban tanácsos. A szabadságharc alatt a honvédkórház igazgatója, utána fogságot szenvedett, 1851-től foglalhatta el ismét a tanszékét. A szabadságharc után elindította a haladó magyar orvosok szervezkedését. Ő kezdeményezte az Orvosi Hetilap megalapítását. Fő szorgalmazója volt az Országos Közegészségügyi Tanács létesítésének, melynek első elnöke lett. A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. Az éterrel való narkotizálás meghonosítója. Az elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. Szervező munkájának eredménye volt a magyar orvosi szaksajtó életre hívása, hiszen a Bugát-féle Orvosi Tár 1849-ben megszűnt. Továbbiak a teljes cikkben
(Nyitókép: Pavel Fedotov 1848-ban készült festménye a kolerától való rettegés légkörét jeleníti meg, amely nem ismert országhatárokat. Forrás: abtk.hu)