A tanulói összlétszámhoz viszonyítva már 5,5 százalék volt az SNI-gyermekek aránya idén ősszel.
Bár az eddigi évekhez hasonlóan összességében csökkent a gyermekek létszáma a köznevelési intézményekben, mégis tovább nőtt a sajátos nevelési igényűként (SNI) számontartott tanulók száma – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. A köznevelési törvény alapján SNI-tanulónak az a különleges bánásmódot igénylő gyermek számít, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos. Idesorolják még a több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos tanulókat, illetve azokat, akik autizmus spektrum-, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek.
Az SNI-diákok számának fokozatos növekedése idén ősszel sem állt meg: közel 1700-zal több gyermekről állapították meg, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017–2018-as tanévre vonatkozó adatai szerint összesen már több mint 87 400 SNI-gyermek járt az óvodától kezdve a gimnáziumon át valamilyen típusú köznevelési intézménybe, míg tavaly ez a szám még csak 85 700 volt, míg azt megelőzően 83 600.
– Összetett kérdés a sajátos nevelési igényű gyermekek számának növekedése, amelynek vizsgálatához átfogó kutatásra lenne szükség – nyilatkozta a lap megkeresésére Márkus Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának dékánhelyettese. A szám növekedésének egyik oka az lehet, hogy a korai szűrések egyre több óvodáskorú gyermeket azonosítanak SNI-ként. Például idén szeptembertől már nemcsak 5, hanem 3 éves kortól is kötelező a logopédiai szűrés, így korábban megállapítható, ha egy gyermeknek beszédfogyatékossága van. Továbbiak a teljes cikkben