• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Megtalálták a rossz szájszag génjét

Lapszemle Forrás: index.hu

Módosított genetikájú egéren sikerült azonosítani a krónikus szájbűz okát.

A legtöbb embernél csupán a szájban lévő baktériumok okoznak kellemetlen szagokat, súlyosabb esetekben májzsugorodás is lehet a háttérben, de a népesség 3 százalékánál nincsenek ilyen okok. A hollandiai Radboud Egyetem kutatói évek óta tanulmányozzák a tartós szájszagot, és arra jöttek rá, hogy az ebben szenvedő emberek lehelletében sokféle kénalapú vegyület található. Például metántiol, ami egy fokagymára emlékeztető szagú, erősen gyúlékony gáz, és teljesen természetes mellékterméke az emésztésnek – írja a Nature Genetics tudományos lapban publikált tanulmány nyomán az index.hu portálja.

A kutatók azonosítottak egy emberi fehérjét is, amely a metántiolt más vegyületekké alakítja át. A páciensekben a fehérjét előállító génben mutációt találtak, ennek következtében a vérükben sok volt a metántiol és a dimetil-szulfid.

Egerekben is reprodukálták a genetikai mutációt, és az állatokban is magas lett a metántiol mennyisége.

A vizsgált gént bizonyos emberi rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozták, de egyelőre nem tudják, hogy miként működik. Ezt a fajta tartós szájszagot egyelőre nem tudják kezelni, de a genetikai felfedezés talán közelebb viszi a tudósokat a megoldáshoz.

Legolvasottabb cikkeink