Itt a lét a tét – a mosonmagyaróvári sürgősségi egy napja

A jól képzett "angyalok" egy csapata éjt nappallá téve dolgozik a legkisebb ellátásoktól, az életmentő beavatkozásokig mindenen, amire csak szükség lehet. A mentőknél és a tűzoltóknál elöltött napok után sorozatom következő állomásaként a mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézet sürgősségijét, azaz a sürgősségi betegfogadó helyet választottam – írja Nagy Eszter a Kisalföld – online oldalán.

A Mentőszolgálat alkalmi munkatársaként ugyan minimálisan beleláthattam abba, hogyan történik a betegfelvétel és a betegellátás, ennél azonban alaposabban meg szerettem volna ismerni az osztály dolgozóinak munkáját. Szolgálatom a tartózkodóban indult, megismerkedtem alkalmi "kollégáimmal".

A sürgősségi csapata egy adminisztrátorból, két ápolóból, egy orvosból és a főnővérből áll – én az ápolók 12 órás munkaidejében, reggel 7 órától 19 óráig vehettem részt a sürgősségi betegfogadó hely munkájában.

A sürgősségi ellátás a hirtelen kialakuló, gyors beavatkozás nélkül súlyos egészségkárosodást okozó, illetve az életet veszélyeztető állapotok ellátását jelenti. A sürgősségi betegfogadó hely elsősorban a háziorvosi beutalóval érkező, valamint a mentőszolgálat által beszállított betegek ellátását végzi 0-24 óráig. Az elsődleges ügyeleti ellátás körzeti ügyeleten történik.

A több napja vagy hete fennálló panaszok nem indokolják a sürgősségi ellátást, kizárólag hirtelen fellépő, nagyfokú állapotrosszabbodás esetén. A belgyógyászati sürgősségi betegfogadó helyen gyomor-bélrendszeri, szív- és érrendszeri, tüdőgyógyászati, ideggyógyászati, pszichiátriai, szemészeti kórképek, akut mérgezési állapotokkal vesznek fel betegeket – a nap folyamán tehát hasonló esetek vártak rám is.

A beérkező betegek felvételét az adminisztrátor végzi. Ha a beteg nem szerepel a nyilvántartásban, fel kell vinnie az adatokat, ezt követően a beteg ellátásának lezárásáig minden vizsgálatot és beavatkozást fel kell tüntetni az ambuláns lapon. Az úgynevezett BNO kódok a diagnózisnál használatosak, a WHO kódok pedig a végzett ellátást, beavatkozásokat jelölik.

A vizsgálatok és beavatkozások alatt töltik ki az ún. ápolási átadót, melyen feltüntetik a beteg adatait, panaszait, az elvégzett vizsgálatokat, beavatkozásokat, valamint az érkezés és távozás időpontját is. Az ambuláns lapokat hosszú évekre visszamenőleg elérhetik a dolgozók, így könnyebben felállíthatók bizonyos diagnózisok.

Biztosítással, külföldiek esetén a megfelelő európai biztosítási kártyával nem rendelkező betegek esetén az ellátás térítésköteles – hihetetlen összegek mellett, amit számla ellenében az ambulancián kell befizetni. Amennyiben ez nem megoldható, kötelezvényt kell aláírni, melyben a beteg elismeri tartozását, és később téríti meg az összeget.

A különböző vizsgálatok és beavatkozások összege – a teljesség igénye nélkül - az alapellátás (ide tartozik az EKG, vérnyomásmérés, véroxigén szaturáció) húszezer forint, laborvizsgálat elvégzése (pl. vérkép) további tizenötezer, egyéb kezelések (pl. infúzió) további tízezer forint, részeg személy detoxikálása 6800 forint – ezek az összegek pedig július elsejével tovább emelkedtek.

A dolgozók elmondása szerinti kifejezetten csendes napon valóban nem láttam igazi tragédiákat, az ágyakon azonban mindig feküdt valaki. Egynapos ápolói szolgálatom első betege egy migrénes, fejfájási görcsökre panaszkodó fiatal nő volt. A folyosón leszólított – legalább tudtam, az ápolói ruházatnak szánt napi öltözékem bevált -, panaszai sorolása közben időm sem volt arra, hogy szóljak – nem vagyok hivatásos ápoló. A helyzetből „kolléganőm" mentett ki. A nap folyamán a mentők tüdőembólia gyanújával szállítottak az osztályra egy fiatal hölgyet, mint kiderült – téves riasztás volt.

Számos eset volt, melyek során idősebb betegek panaszkodtak légzési nehézségekre, legyengültségre, hasi fájdalmakra, valamint rendellenes szívzörejek miatt egy idősebb hölgyet szállítottak tőlünk tovább a Kardiológiai Osztályra.

A Mentőszolgálat ESET kocsija délután egy középkorú hölgyet hozott, - ahogy a dolgozók egymás között hívják- a sürgire. A hölgy munkahelyére hívták a mentőket, egész testén vörös kiütések éktelenkedtek, fájdalmakra panaszkodott. Az alapellátás után infúziókat kapott, a kiütések és a fájdalom megszűnése után haza is engedték. Utolsó esetünk egy hete tartó hányásra és hasmenésre panaszkodó középkorú férfi volt. Az alapellátás EKG vizsgálata során kisebb rendellenesség látszódott a szívritmusán, a szívultrahang során a doktornő azonban nem talált rendellenességet – írta Nagy Eszter.

Az osztály dolgozóinak vállára nagy teher nehezedik – gyakran élet-halál kérdése dől el a kezeik között. Fizikailag és lelkileg teljes szolgálatuk alatt készen kell állniuk arra, hogy kisebb beavatkozásoktól az életmentő műveletekig mindent pontosan, precízen és legjobb tudásuk szerint kell végrehajtaniuk – ők nem hibázhatnak – összegezte a cikk szerzője.