Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

A járványgörbék ismét felfelé tartanak Magyarországon, de újabb szigorításról egyelőre szó sincs, annak ellenére sem, hogy több európai ország is élt ezekkel az eszközökkel az omikron variáns megjelenésekor. Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt közel két év adatai mennyire támasztják alá a szigorítások szükségességét, hogyan hatottak a korlátozások, illetve tavaly tavasz óta az oltások a járvány ellen - írja g7.hu.

A koronavírus-fertőzések első hullámaiban még nem sok eszköz volt annak elnyomására a lezárásokon, korlátozásokon kívül, és összességében ezek az intézkedések működőképesnek is bizonyultak – elemzésünk szerint a szigorítások után két hónappal jellemzően érdemben enyhül a járvány szorítása az európai országokban, már ami a többlethalálozásokat* illeti. Az oltások mellett viszont némileg háttérbe szorulhat a korlátozások szerepe a járványkezelésben, a koronavírus pusztítását inkább a vakcináció fékezheti.

A járvány megfékezésére irányuló intézkedések szigorúságát százfokú skálán mérő Stringency Index – aminek magasabb értékei szigorúbb szabályokra utalnak – egypontos emelkedéséhez a két hónappal későbbi többlethalálozási adatok közel egynegyed százalékpontos mérséklődése társult a 2020 tavaszától napjainkig tartó időszakban, harmincegy európai ország adatai alapján. 

2021-re azonban megváltozott a helyzet, a lezárások mellett már az oltások is a járvány elleni védekezés eszközévé váltak. Amennyiben csak 2021 adatait vizsgáljuk, és figyelembe vesszük az egyes országok lakosságának átoltottságát is, akkor már alig mutatkozik valamilyen összefüggés az intézkedések és a két hónappal későbbi többlethalálozási adatok között.

....

Az mindenesetre jól látszik a fentebbiekből, hogy ha egy kormány elejét szeretné venni a koronavírus pusztításának, abban a sikeres oltási program egyértelmű segítséget jelent, de az óvintézkedések erőssége sem közömbös.

További részletek a cikkben.