Itt vállalta túl magát a kormány

Első ránézésre Magyarország megdöbbentően sokat költ gyógyszerekre a nemrégiben megjelent, 2010-es állapotokat tükröző OECD-adatok szerint, a részletesebb statisztikák viszont már árnyalják a képet. A kormány mindenesetre a kiugróan magas gyógyszerköltési aránnyal indokolta tavaly azt, hogy hozzálát a gyógyszerkassza drasztikus lefaragásához. A két évre (2012 és 2013-ra) meghirdetett ambiciózus terv első fél évének teljesítményét értékelve azonban meg kell állapítanunk: túlvállalta magát a kormány. A kérdés ezek után csak az, hogy átgondolja-e a célokat – írja a portfolio.hu portálja.

A kormány 2011 tavaszán az első Széll Kálmán Terv keretében látott neki az állami gyógyszerkiadások lefaragásának, igencsak ambiciózus tervekkel (a 2012-2013-as évekre 120 milliárd forintos megtakarítást irányzott elő, ami az akkori gyógyszerkassza harmada volt). Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert "arányait tekintve kevesebb közpénzt költ Magyarország az egészségügyre, miközben a gyógyszerek támogatására fordított forrásaink messze meghaladják a régió átlagát".

A kormányzat érvelését alá is lehet támasztani a legfrissebb nemzetközi adatokkal. Az OECD nemrégiben megjelent, 2010-es statisztikái alapján ugyanis látványosan alacsonyak a magyar egészségügyi kiadások, míg az egészségügyi kiadásokon belül továbbra is kimagasló, 33,6%-os arányt képviselnek a gyógyszerköltések (ez alatt nemcsak az állami gyógyszerkiadásokat értjük, hanem a teljes gyógyszerköltést). Ez még – az OECD-országok között - mindig messze a legmagasabb szám.

Első ránézésre megdöbbentőnek tűnik, hogy minden harmadik egészségügyre szánt forintot a gyógyszerekre költünk Magyarországon. 2010-ig a gyógyszerkiadások súlya folyamatosan emelkedett az azt megelőző években. A tavalyi év azonban vélhetően fordulatot hozott és csökkenésnek indultak a gyógyszerkiadások a gyógyszerkassza lefaragásával párhuzamosan.

Nem árt azonban óvatosan kezelni a gyógyszerkiadások nemzetközi összehasonlításban is kimagasló arányát. Részben magyarázatot ad a magas értékre, hogy a magyar népegészségügyi helyzet drámai képet mutat. A születéskor várható élettartam tekintetében Magyarország az utolsó helyen kullog az OECD-államok között (74,3 évével), a megbetegedések miatt elvesztett életévek tekintetében elkeserítő a helyzetünk, és a születéskor várható egészségesen eltöltött évek viszonylatában szintén szomorú helyen állunk.

Egy beteg nemzet igénye az egészségügyi termékekre és szolgáltatásokra mindig fokozottabb - vélekedett a lehangoló adatokról Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese.  Egy másik fontos tényezőre is felhívta a figyelmet a gyógyszerkiadások megítélésénél. Mivel Magyarország nem jelenti az OECD felé a gyógyszeripari befizetések (gyógyszerkassza refinanszírozás) összegét, ezért az OECD gyógyszer közkiadásokra vonatkozó adatai magasabbak a valós költésnél. 2011-ben a gyártói befizetések összege a teljes kiadás 16%-át tette ki, tehát a valós gyógyszer közkiadások összege is ennyivel alacsonyabb – húzta alá Dávid Tamás.

A gyógyszerkiadások szembetűnően magas arányát magyarázhatja az is, hogy míg a gyógyszereket "piaci értéken" vásároljuk, addig nemzetközi összehasonlításban az egészségügy alulfinanszírozottnak tekinthető. Tehát ebből a megközelítésből inkább azt mondhatjuk, hogy Magyarország keveset költ általában az egészségügyre (kórházak fenntartása, bérköltségek és egyéb kiadások), nem pedig sokat gyógyszerekre.

Pontosabb képet kaphatunk a gyógyszerkiadásokról, ha a költést egy főre vetítjük. Az OECD 2010-es adatai szerint Magyarország fejenként 538 dollárt költ gyógyszerekre, ezzel a mezőny felső harmadába tartozunk, tíz év alatt 95%-kal nőttek az egy főre jutó gyógyszerkiadások. Az egy főre jutó gyógyszerköltés Magyarországon magasabb, mint az OECD-átlag, és a 2007–2010-es időszakban gyorsabban is növekedtek a magyar gyógyszerköltések az átlagnál.

A fenti adatok alapján azt mondhatjuk, hogy nem egyértelműen fekete vagy fehér a kép arról, hogy keveset vagy sokat költünk-e gyógyszerekre. Segítheti a kérdést megválaszolását azonban, ha az egy főre jutó gyógyszerkiadásokat az ország "gazdagságához" vagy épp a teljes egészségügyi kiadásokhoz viszonyítjuk.
Ennek alapján az a kép rajzolódik ki előttünk a 2010-es évről, hogy Magyarország viszonylag sokat költött gyógyszerekre: mind az egy főre jutó GDP-hez, mind az egy főre jutó egészségügyi kiadásokhoz viszonyítva kilóg a magyar adat.