Itthon fedezik fel a szklerózis multiplex ellenszerét?

2014 februárjában jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány 12 milliárdot szán a Nemzeti Agykutató Programra (NAP). Miután a legtöbb tudományág és az egész egészségügy masszív alulfinanszírozottsággal küzd, a félidejéhez ért kutatási programnak nagy elvárásoknak kell megfelelnie, hogy igazolja letagadhatatlan kiemelt státuszát.

Noha Oberfrank Ferenc, a NAP társelnöke szerint két év inkább csak az ígéretes kutatási irányok megtalálására elég, nem a nagy áttörésekre, jelentős eredmények már most is akadnak. A NAP-hoz köthető első komoly siker egy új agyi idegpálya felfedezése, ami a mozgásért, figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat köti össze. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézete (MTA KOKI) kutatói által 2015 februárjában a világ vezető idegtudományi lapjában közölt kutatás óriási jelentőségű, hiszen a legalapvetőbb agyi funkciókat befolyásoló idegpályáról van szó, amely működésének megértése számos mentális zavar kezeléséhez vihet közelebb minket – írj a hvg.hu.

Szintén az MTA KOKI-hoz köthető a népbetegségnek számító stroke kutatása során elért eredmény. Az angol tudósok közreműködésével megvalósult kutatás az agyi érkatasztrófák immunológiai hátterét vizsgálta, és összefüggést fedezett fel a szervezetben lezajló gyulladásos folyamatok és a stroke létrejötte, illetve súlyossága között. A kapocs megtalálása elsősorban a megelőzésben, illetve a maradandó károsodások megakadályozásában lehet nagy jelentőségű.

Pécsett eközben egy rettegett autoimmun betegség, a szklerózis multiplex (SM) kezelése terén tettek jelentős lépést. A pécsi orvoskar kutatói egy olyan célmolekulát, az úgynevezett TRPA1 receport vizsgálnak, amely révén konkrét gyógyszer-hatóanyagot lehet kifejleszteni az SM-et kiváltó autoimmun reakció megakadályozására.

Egy másik helyi kutatás az agysérültek rehabilitálása terén ígér új lehetőségeket. Régi felismerés, hogy összefüggés van a domináns kézhasználat és a beszédközpont elhelyezkedése között: a beszédért felelős terület az esetek többségében a bal agyféltekében található, és ennek megfelelően az emberek többsége jobbkezes. A pécsi kutatások viszont arra is rámutattak, hogy azokban az esetekben, amikor valami okból (például sérülés) a másik kéz használata válik dominánssá, a beszédközpont helye is megváltozik. Mindez konkrét terápiás eredményeket is ígér, miután lehetőség nyílhat arra, hogy a stroke, avagy egyéb agysérülések miatt károsodott beszédközpontot a kézhasználat váltásával ösztönözzék „költözésre" a nem károsodott agyféltekére.

A teljes cikk a hvg.hu oldalán.