Bürokráciacsökkentés: Megszűnnek, ha meghalunk is

Átgondolatlan és a szakmai színvonalat, sok esetben akár a lakosság biztonságát is veszélyeztető lépésnek tartják több ágazat szakértői a 73 háttérintézmény megszüntetését, amit csütörtökön jelentett be a kancelláriaminiszter. Botrányos és felelőtlen, meggondolatlan és felháborító, átgondolatlan ötletroham – ilyen jelzőkkel illetik az egyes ágazatok szakértői Lázár Jánosnak azt a csütörtöki bejelentését, hogy több mint 70 állami intézmény és költségvetési szerv szűnhet meg a nyár közepén többnyire jogutóddal, de néhány közülük jogutód nélkül – írja a Népszava – online.

A Miniszterelnökség kapott megbízást a kormánytól a lista összeállítására és a kancelláriaminiszter az eheti Kormányinfón bejelentette, a következő napokban az érintett tárcákkal – értsd az államtitkárokkal - is leülnek tárgyalni, miként olvadhatnak be ezek a háttérintézmények az adott tárca hivatali struktúrájába.

A portál információi szerint a szakállamtitkárok sem ismerték a bejelentés előtt a még nem végleges listát. Ez több mint valószínű, de azokat a sajtóhíreket már érdemes kétkedéssel fogadni, amelyek arról szólnak, hogy egyáltalán nem tudtak a tervekről. Elég csak az egészségügyet október közepétől irányító Ónodi-Szűcs Zoltán szűkszavú nyilatkozataira gondolni, aki nem egyszer egyértelművé tette az év vége előtt, hogy az ágazatban tervezett változtatások között az első lépés a háttérintézmények hálózatának február közepére tervezett „áttekintése" lesz. Hát most itt van: 11 egészségügyi intézményt vagy országos hivatalt érint az átszervezés, benne az eddigi formájában megszűnő Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt. A bezárásra ítéltek listáján nem szerepel az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely befogadná a vérellátó hálózatot.

Az intézmények vezetőinek állítólag megtiltották, hogy nyilatkozzanak, de az átszervezésben érintett minisztériumok sem szólalnak meg.

Megszólaló szakértőink viszont egybehangzóan állítják, a rendszert végletesen leegyszerűsítő átszervezés a legtöbb lakosságot érintő területen rontja majd az ügyintézés színvonalát és gyengíti az ország nemzetközi kapcsolatait. Kökény Mihály volt népjóléti miniszter szerint átláthatatlan, hogy az államszocializmus központosító törekvéseihez hasonlító átszervezés után az amúgy is túlduzzasztott Emmi hogyan lesz képes ellátni például a közegészségügyi, járványügyi feladatait, működtetni a szükséges laboratóriumi hátteret, a vizsgálatokat. Magyarország nemzetközi járványügyi, vagy környezet-egészségügyi, kémiai biztonsági feladatait is nehezebb lesz összehangolni, mert az uniós vagy a tágabb nemzetközi gyakorlatban nem minisztériumi ügyintézőkkel tárgyalnak a központok. A madárinfluenzától az ebolán át a vegyi katasztrófákig veszélyes kihívások fenyegetik térségünket, ezekre biztosan nehezebb lesz reagálni egy szaktárca főosztályának szintjére süllyesztett rendszernek – érvel a közegészségügy szakértője.

Kökény Mihály szerint a kormányzati takarékoskodás hangzatos jelszavai mögött megbújó veszélyeket az emberek többsége nem veszi számításba, pedig valamennyi magyar állampolgár biztonsága romlik ezekkel az intézkedésekkel.

Hasonlóan gondolkodik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) korábbi vezetője is. Barát Gábor szerint nagyon sok buktatója lesz, ha a szakmai feladatok egy része járási, más része viszont minisztériumi szintre kerül.

További részletek a portálon olvashatók.