Járóbeteg-ellátás: államosítást csak annak, aki akarja?

Januártól csak azokat a szakrendelőket veszik „állami gondoskodásba", amelyek tulajdonosa ezt kifejezetten kéri. Mindebben nyilvánvalóan szerepet játszott a Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozata és Tanácsa (METT) véleménye, amely nem támogatja a járóbeteg-szakellátó állami tulajdonba vételét - olvasható a MedicalOnline portálon.

Bár máig nem vált nyilvánossá: lényegében eldőlt, hogy a Cserháti által korábban bejelentetteknek megfelelően csak azokat a szakrendelőket veszik „állami gondoskodásba", amelyek tulajdonosa/fenntartója ezt kifejezetten kéri. Mindezt indokolhatják, Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 elnökének korábbi szavai, amelyek szerint gyakorlatilag nem sok minden változott tavaly óta a járóbeteg-ellátás szempontjából. Az intézményeknek továbbra sem érdekük definitív ellátást nyújtani, s bár a szakrendelők körül nem volt botrány, továbbra sem írt a sajtó a kórházihoz hasonló eladósodásról, „csendes leépülés" folyik a területen. A kistérségi járóbeteg-ellátók gondjai valamennyire megoldódtak, de baj van az úgynevezett kúraszerű ellátásokkal. A kórházi ágyak leépítése nyomán növekvő szakorvosi óraszám finanszírozását a meglévő kasszából pótolták -- a már meglévők kárára, miniszteri keretből.

Magyarországon unikumként egységes intézményi keretben, többféle szakorvos elérhető a betegek számára egy helyen, azaz mint egy „egészségügyi plázában" a páciensek mindent megtalálnak egy helyen.

Dr. Imre László, a GYEMSZI Egészségszervezési és Finanszírozási Főigazgatóságához tartozó főigazgató-helyettes adatai azonban megerősítik: 1992 és 2011 között 71 százalékkal nőtt az orvos-beteg találkozások száma a járóbeteg-ellátásban, és az esetek száma kétszer annyi, mint az OECD-országok átlaga. Mindeközben 52 százalékkal csökkent az orvosnál eltöltött idő. Magyarországon ugyanakkor a területre jutó ráfordítások nem érik el az OECD-átlagot. Igaz, a fekvőbeteg-ellátásban még kevésbé, így tehát nem javasolható, hogy a fekvőbeteg-ellátási kasszából csoportosítsanak át pénzt a járóbeteg-ellátásra – közölte a főigazgató-helyettes. A szakember a szövetséghez hasonlóan fontosnak tartja a kapacitások és a teljesítményvolumen-korlát kiosztás felülvizsgálatát, s további vizsgálatokat tart szükségesnek egyebek között az esetalapú finanszírozás, illetve a szakmacsoportos TVK esetleges bevezetésével kapcsolatban.

Egy a MedicalOnline birtokába került előterjesztés alapján a járóbeteg-ellátásban mérhető 11,3 orvos-beteg találkozó évente a legmagasabb a vizsgált öt EU-ország között. Az ellátás volumenét ma historikusan kialakult kapacitások határozzák meg, amelyekben a budapesti régió túlzott kapacitásai kiugró mértékűek. Az egy betegre jutó kiadások kistérségenként jelentős eltéréseket mutatnak, amelyek nem vezethetőek vissza földrajzilag egyenetlen kapacitásokra és a „betegség-mix" eltéréseire sem.