• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Jelenteni kellene a gyógyszerek mellékhatását

Lapszemle Forrás: magyaridok.hu

Annál biztonságosabb egy orvosság, minél többet tudnak róla az orvosok és a patikusok.

Magyarországon évente átlagosan 1500 bejelentés érkezik gyógyszermellékhatásokról, és bár ez a szám a tízszerese a húsz évvel ezelőttinek, még mindig nagyon sok problémát nem jeleznek. Pedig az orvosságok biztonságos használatához és a gyógyszerek forgalomba hozatala előtt nem tapasztalt nem kívánt hatások feltérképezésében nélkülözhetetlen, hogy akár a beteg, akár az orvos jelentse, ha egy-egy szernél nem kívánt mellékhatást tapasztal – írja a magyaridok.hu portálja.

Huszonkét európai állam, köztük Magyarország vett részt abban a novemberi figyelemfelhívó akcióban, amely a mellékhatás-bejelentések fontosságára igyekezett felhívni a figyelmet. A brit gyógyszerhatóság által készített animációkat a legnagyobb közösségi portálon tették közzé annak érdekében, hogy tudatosítsák: az orvosságok nem kívánt hatásainak jelentése segíthet abban, hogy a gyógyszerhatóság közbelépjen, például kivonjon a forgalomból egy készítményt, ha az alkalmazásából fakadó kockázatok meghaladják az előnyöket.

Aminek van hatása, annak van mellékhatása is, és ez az alaptétel különösen igaz a gyógyszerekre. Becslések szerint a gyógyszert szedők 5-10 százaléka tapasztal valamilyen mellékhatást, és felmérések azt mutatják, hogy a kórházi kezelések legalább öt százaléka is nem kívánt gyógyszerhatás miatt válik szükségessé. Sőt, a súlyos gyógyszerhatásokat tartják Európában az ötödik leggyakoribb haláloknak, úgy vélik, hogy ez évente csaknem 200 ezer halálesetet okoz. A Pharma-Online szakportál amerikai adatokat ismertetve arról számol be, hogy míg a felnőtteknél a véralvadásgátlók, a gyermekeknél az antibiotikumok vezetik a gyógyszerszedéssel összefüggő, sürgősségi orvosi ellátást igénylő esetek toplistáját.

Az, hogy forgalomban lévő gyógyszerek okozhatnak súlyos, nem várt mellékhatást, azért lehetséges, mert az engedélyezés pillanatában nem feltétlenül ismert a gyógyszerek összes lehetséges mellékhatása, már csak azért sem, mert a klinikai vizsgálatok során értelemszerűen csak néhány ezer betegen tudják tesztelni a szer hatását és a mellékhatásait is. A mindennapokban viszont sok és sokféle beteg szedi a készítményt, akik között lehetnek olyanok, akiknél korábban nem tapasztalt nem várt hatások, vagy súlyosabb formában jelentkező mellékhatások jelentkeznek. Megnyugtató azonban, hogy bármilyen gyógyszer csak addig maradhat forgalomban, míg a használatból fakadó előnyök nagyobbak, mint a kockázatok. Ehhez viszont folyamatosan monitorozni kell a gyógyszerek alkalmazását, aminek része a mellékhatás-jelentés is.

Magyarországon évente átlagosan 1500 bejelentés érkezik gyógyszermellékhatásokról. Ez ugyan tízszer több, mint a húsz évvel ezelőtti szám, de a hasonló lélekszámú Csehországban kétszer ennyi alkalommal számolnak be gyógyszeralkalmazással összefüggő gondokról, ami azt jelenti, hogy még mindig nagyon sok problémát nem jeleznek.

Mint a Magyar Gyógyszertudományi Társaság elnöke, Szökő Éva a Medicina Top kiadványban rámutatott: az egészségügyi személyzet adminisztratív leterheltsége és az elégtelen információ a jelentések fontosságáról, hasznosságáról szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy nálunk viszonylag kevés a mellékhatás-bejelentés.

Ezen azonban mindenképpen változtatni kell, mert a gyógyszerhasználat annál biztonságosabb, minél több információval rendelkezik a gyártó és az engedélyező hatóság egy-egy készítményről, és ez vonatkozik a korábban nem ismert mellékhatásokra is. A gyógyszermellékhatásokról hazánkban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet gyűjti az adatokat, hozzájuk küldhetnek jelzést orvosok, gyógyszerészek és betegek egyaránt.