Táplálkozás tudományosan - Tényleg jó a bió?

A vásárlók jelentős része úgy gondolja, hogy ami „természetes", elkészítéséhez nem használtak „vegyi" anyagokat, az csak jó lehet. Jó az egészségünknek, és jó a bolygónak. Pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Könnyen előfordulhat, hogy a bioélelmiszer egészségtelen, és környezetkárósítóbb, mint a szokványos termékek – olvasható az mno.hu portálján.

Az élelmiszertermelés a második legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó iparág a világon – az első az erőművi villamosenergia-termelés. Emellett a modern intenzív mezőgazdaság rengeteg vegyszert, műtrágyát, növényvédő szert és gépi infrastruktúrát igényel. Érthető hát, ha újabb és újabb mozgalmak tűnnek föl, amelyek mind a mezőgazdaság megreformálását, károsnak ítélt velejárói ellensúlyozását tűzik zászlajukra. Ezzel önmagában semmi gond nincs – ha a céljaik tudományosan indokolhatók, és tevékenységük nem okoz több kárt, mint amennyit megoldani szándékozik. Az egyik legfontosabb ilyen mozgalom a magyarul biónak – más nyelveken inkább organikusnak – nevezett élelmiszertermelés. Fő ismertetőjegye, hogy a termékek előállításához nem használnak vegyszereket, amelyeket a szinte az egész társadalmon eluralkodó kémiaellenesség (kemofóbia) közellenségnek nevezett ki.

A bio-mezőgazdaság melletti egyik legfontosabb érv, hogy óvja a környezetet, nem teszi tönkre a természetet, így segítségével harmóniában élhet az ember és a Föld más élőlényei. Valóban, sok tudományos vizsgálat kimutatta, hogy a biofarmokon átlagosan harminc százalékkal több állat- és növényfaj él, mint az intenzív műveléssel gondozott ültetvényeken. Ugyanakkor – mutat rá az Oxfordi Egyetem egyik botanikusa a New Scientist hasábjain – ezek az eredmények félrevezetők lehetnek, ugyanis főként Európában készítették a vizsgálatokat. Holott a biotermelés nagy része – például a banán- és kakaóültetvényeken – a trópusokon folyik, ahol kevés vizsgálatot végeznek.

Egy másik összefoglaló tanulmányhoz az Oxfordi Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói több száz tudományos közleményt vizsgáltak meg, amelyek ugyancsak a biogazdálkodás ökológiai jelentőségével foglalkoztak. Az eredmények összevetéséből az jött ki, hogy a biofarmok valóban előnyösebb ökológiai hatásokkal bírnak, ha a megművelt területre vonatkoztatjuk a mért értékeket. A biogazdaságok talajának általában magasabb a szervesanyag-tartalma, kevesebb tápanyagot veszít a termelés folyamán. Ezek a különbségek azonban alkalmanként a fordítottjukra változtak, amikor nem a területre vonatkoztatták az ökológiai lábnyomot, hanem a termelt termékek mennyiségére.

Persze attól, hogy esetleg messze tőlünk több kárt okoz a biogazdálkodás a környezetben, mint ha permeteznénk, még a termék lehet egészségesebb. Csakhogy nem az, legalábbis nincs erős bizonyíték arra, hogy az lenne. A német Szövetségi Táplálkozástani Kutatóközpont munkatársai például összehasonlították a biogazdálkodásból és a konvencionális forrásból származó búza tápanyagtartalmát, és azt találták, hogy gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek egymástól.

További részletek a portálon olvashatók.