Jelentősen csökkent hazánkban a csecsemőhalandóság

Javult a szülészeti ellátás minősége és csökkent az újszülött-halálozás hazánkban – olvasható az Euro-Peristat legfrissebb publikációjában. A 2015–2019 közötti időszakot bemutató jelentés 31 ország szülészeti ellátásának minőségét monitorozza. Sziller István szülész-nőgyógyász és Szabó Miklós neonatológus szerint a javulás az elmúlt évek beruházásainak – az újszülött intenzív osztályok megújuló orvosi műszerparkjának és a szülészeti osztályok felújításának – köszönhető - írja a magyarnemzet.hu.

Hazánk az újszülött-halálozások arányában az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik, megelőzve a horvát, holland, lengyel, máltai, sőt a belga és ír tagállamokat is – derült ki az Euro-Peristat publikációjából, amely összesen 31 ország  – huszonhét európai uniós tagállam, valamint Svájc, Norvégia, Izland és az Egyesült Királyság – szülészeti eredményeit követi nyomon és monitorozza. A szülészeti ellátás minőségét négy témakörben vizsgálják: az újszülöttek és a csecsemők egészségi mutatói, az anyák egészségi mutatói, valamint a lakosság egészségi állapotának elemzése mellett az egészségügyi ellátás jellemzőit is figyelik.

A hazai szülészeti ellátás minőségi paraméterei megfelelnek az ország gazdasági fejlettségének. Egyes mutatókban – mint például az újszülött-halálozás – jó eredményeink vannak, míg más paraméterekben gyengébben álltunk 2015-ben, de az ötéves ciklus alatt folyamatos fejlődés volt kimutatható – fogalmazott Sziller István, az Euro-Peristat hazai képviselője és a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház orvosigazgató-helyettese.

A születés körüli adatok gyűjtése hazánkban csaknem százéves múltra tekint vissza. Tauffer Vilmos professzor munkásságának köszönhetően az országos statisztikai adatgyűjtés 1931. január 1-jén kezdődött és azóta is folyamatos. A nemrég publikált jelentésből kiderül az is, amíg a felmérésben részt vevő országokban folyamatos csökkenés látható a császármetszések vonatkozásában, nálunk hosszú évek óta a születések közel fele sebészeti úton zajlik. Egy másik rangsorból pedig az derül ki – megelőzve a belgákat, horvátokat, hollandokat és lengyeleket –, hogy hazánkban a terhesség 22. vagy a 24. hete után élve született babák túlélési esélyei közel azonosak.

A hazai csecsemőhalálozás látványos csökkenése az újszülöttek, azon belül a koraszülöttek sikeresebb gyógyításának köszönhető – vette át a szót Szabó Miklós neonatológus. A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika professzora kiemelte: – Nagy lendületet adott az, hogy 2015-ben több mint ötmilliárd forint pályázati forrásból a hazai újszülött intenzív osztályok orvosi műszerparkja szinte teljesen megújult. A legmodernebb eszközöket szereztük be. A koraszülöttek túlélését növelte és szövődményeik számát jelentősen csökkentette az úgynevezett antenatális szteroid kezelés elterjesztése, valamint a non-invazív lélegeztetés és a koraszülöttek anyatejes táplálásának kiszélesítése – fejtette ki.