Jobb szűrni, mint megijedni

Számokban kifejezve: évente mintegy 436 ezer új esetet észlelnek, és évente 200 ezer európai polgár hal meg vastag- és végbélrákban. „Magyarországon évente 9 ezer új vastagbélrákos esetet diagnosztizálnak, és 5 ezer beteget veszítünk el évente. Minden ötödik betegnek már a diagnózis időpontjában májáttéte van. A túlélők életminősége is jelentősen csökken a sebészeti beavatkozások és onkológiai kezelések következtében" - hangzott el a Budapest Kiáltványhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón.

A kiáltvány megfogalmazása és az ahhoz kapcsolódó szakmai konferencia az uniós elnökségi félév kiemelt tudományos programja volt. Neves európai szakértők közös munkájának célja, hogy felhívják a hazai és európai döntéshozók figyelmét a vastagbélrák szűrésének jelentőségére.

Mint azt Wittmann Tibor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke elmondta: „Hiába van minden előkészítve szakmai és intellektuális szinten, ha az országok nem tudják alkalmazni forráshiány miatt."

Jelenleg távolról sincs esélyegyenlőség a szűrővizsgálatok elérhetősége tekintetében. Az európai állásfoglalás szerint azonban minden 50-75 év közötti személynek joga van, hogy hozzáférjen a szűréshez.

A kiáltvány szerint az Európai Tanács feladata lenne elkülönített büdzsét létrehozni a kolorektális rákok szűrésére, továbbá biztosítani kell országos-regionális szinten a koordinációt, valamint a lakosság mozgósítását.

A vastagbélrák szűrése történhet székletvérteszttel - és ez az, aminek az elérhetőségét a kiáltvány kiterjesztené. Furcsa kettősség figyelhető meg azonban ezzel kapcsolatban: noha a sajtótájékoztató egyértelműen a székletvértesztről szólt, az azt követő személyes beszélgetésen a magyar gasztroenterológia „nagyágyúi" is, valamint a kapcsolódó szakmai konferencián külföldi előadók is hangsúlyozták, hogy a székletvérteszt nem pontos, és ők a vastagbéltükrözés mellett teszik le a voksukat.

Az úgynevezett guajakgyantás teszt, amely a drogériák polcain elérhető - még ha jó minőségű gyártmány is - csak 50-60 százalékban képes kimutatni meglevő daganatos elváltozást, és csak 25-30 százalékban a rákmegelőző állapotokat, a polipok nagy része ugyanis nem vérzik. A különböző gyártmányok megbízhatósága is eltérő.

Dr. Tulassay Zsolt, a konferencia elnöke szerint „ebben az ágazatban üzlet van, sok a szemét a piacon, ezért megfelelő szakmai protokollok alapján akkreditálni kellene a termékeket, hogy ne kerüljenek be kalandorok a pályára".

Tulassay szerint a vastagbéltükrözésnek sokkal rosszabb a híre, mint a valóság. Ma már az esetek 90 százalékában bódításban történik a beavatkozás, így a beteg nem érez fájdalmat, kellemetlenséget. Óriási előnye, hogy ha a vizsgáló orvos elváltozást talál, azt rögtön el is tudja távolítani, illetve szövettani mintavételt tudnak végezni, ami máris közelebb viszi a teamet a diagnózishoz.

Intenzív kutatások tárgya, hogy vannak-e olyan életmódbeli tényezők, amelyek csökkentik a rosszindulatú vastagbéldaganatok valószínűségét. Dr. Topái László belgyógyász-gasztroenterológus főorvos nagyon érdekes dologra hívta fel a figyelmet: „Az orvosok azt találták, hogy éppen azok az életmódbeli tényezők segítenek a vastagbélrák elkerülésében, amelyeket a szív-érrendszeri rizikó csökkentésére ajánlunk." Például, több mozgás szükséges. A mozgás segíti a bélműködést, ezáltal lehet szerepe a megelőzésben.

Egyes kutatások a rostfogyasztás rákmegelőző szerepét mutatták ki, míg mások ezt nem erősítik meg, egy biztos: a rostfogyasztással kárt nem okozunk. Érdemes teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut fogyasztani, vagy korpát, gabona-pelyheket használni különféle desszertek elkészítéséhez. A béta-karotin, A-, C- és E-vitaminok, bár szerepeltek a vastagbélrák-prevenció palettáján, a jelenlegi álláspont szerint statisztikailag nem jelentős a szerepük.

A bizonyítottan rosszindulatú daganattal rendelkező betegek további vizsgálatokon esnek át, hogy kiderüljön, milyen stádiumú a rák, van-e más szervekben áttét, és ez alapján határozza meg az orvosi team a kezelési stratégiát.