Jön az alkoholstratégia

Nemrég a Globális Drogvizsgálat is rávilágított: hazánkban nem az illegális drogok, hanem az alkohol okoz jelentős függőséget, ivási szokásaink - mint azt az államtitkárság is elismerte – a legtöbb országhoz képest sokkal súlyosabbak. Gyakorlatilag kész van a nemzeti alkoholprogram, és társadalmi egyeztetés előtt áll. Vagyis, immár nem csak egy páratlan szigoráról ismert, a drogfogyasztókat bűnözőként kezelő, 2020-ra a kábítószerezés teljes felszámolását célzó nemzeti drogstratégiánk van – írja a Népszava – online.

Az Egészségügyi Világszervezet 2013-as felmérése is rámutatott: Európában az alkoholizmus az egyik leggyakoribb haláloknak számít – noha nem mindig lehet pontosan meghatározni az abból fakadó egészségügyi szövődményeket –, de az alkoholizmusból fakadó rákbetegségek aránya Magyarországon a legmagasabb. Ezek a statisztika szerint 100 ezer emberből 16-20-szal végeznek. Évente 6-7 ezren halnak meg nálunk májzsugorodás miatt – amit közvetlenül az alkohol idéz elő –, és a hasnyálmirigy-gyulladás is átlagosan 1500 emberrel végez.

Gyakorlatilag kész van a nemzeti alkoholprogram, és társadalmi egyeztetés előtt áll – értesült a lap. Vagyis, immár nem csak egy páratlan szigoráról ismert, a drogfogyasztókat bűnözőként kezelő, 2020-ra a kábítószerezés teljes felszámolását célzó nemzeti drogstratégiánk van. Mint azt az egészségügyi államtitkárság közölte, az ő koordinálásukkal az Országos Addiktológiai Centrum dolgozta ki az alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó, „a nemzetközi tudományos eredményekkel szinkronban lévő" tervet. Magyarország számára a legtöbb országénál jelentősebb terhet jelent az alkohol-fogyasztás, a visszaszorítása érdekében fel kell lépni – ismerték el a Népszava érdeklődésére.

Az anyag a „Szakpolitikai Program az Alkoholprobléma Visszaszorítására 2014-2018" címet kapta, bár azt ugyan még nem tudni, pontosan mikor kerülhet ki véleményezésre a kormányzati honlapra.

A lap még a legfrissebb Globális Drogvizsgálat (a Global Drug Survey) eredményei kapcsán fordult az államtitkársághoz, hiszen a kérdőívet idén először magyarok is – viszonylag sokan, több mint 3200-an - kitöltötték. (Összesen 14 országból, több mint 78 ezren adtak válaszokat.) A riasztó eredmények pedig azt mutatták: hazánkban éppen nem az illegális drogok, hanem az alkohol okozza az erősebb függőséget, míg a válaszadók 94 százaléka fogyasztott már életében szeszt, „csupán" 54,5%-a írta, hogy legalább egyszer használt már illegális drogot. Ezeknél azonban még beszédesebb, hogy a válaszolók 46 százaléka maga is úgy látta, ivási szokásaival az egészségét kockáztatja – 54 százalékuk nem „aggódott" –, de a kitöltők 46 százalékával az is előfordult tavaly, hogy másnaposan ment dolgozni. Ez pedig Írország után a második legnagyobb arány.

Ezek ismeretében érdeklődött a lap arról az egészségügyi államtitkárságnál, nem volna-e indokolt az alkoholizmusra is kidolgozni kormányprogramot; a részletekről csak annyit árultak el, hogy az alkoholfogyasztás visszaszorítására a társadalmi-gazdasági élet „számos szektorában zajló, magas szinten koordinált tevékenységgel, a korszerű egészségfejlesztés, az egészséget támogató közpolitika eszköztárát együttesen használva" lehet és kell fellépni.

Azt, hogy pontosan milyen szektorokra gondoltak, és a pálinkafőzés liberalizálása mellett kardoskodó állam mit segít majd ebben a szándékban, nem tudni. Az államtitkárság mindent elkövet, hogy a problémát a súlyának megfelelően és szakmailag megalapozott módon kezelje – szögezték le, hozzátéve: a tavaly megalakult Egészségkommunikációs Központ több kampányt is indít hamarosan, amelyek érinteni fogják a túlzott alkoholfogyasztás kérdését is.