• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Jordán Ferenc a Covidról: Már ketyeg az újabb időzített bomba

Lapszemle 2021.03.30 Forrás: index.hu
Jordán Ferenc a Covidról: Már ketyeg az újabb időzített bomba

Biztosak lehetünk benne, hogy készen állnak a SARS-CoV-2-eshez hasonló vírusok.

Jordán Ferenc a saját bőrén tapasztalta meg, mi a koronavírus, szerencsére „megúszta” 40 fokos lázzal, tüdőgyulladással és gyógyszeres kezeléssel. A hálózatkutató biológus az Indexnek adott interjújában mesélt az afrikai, ázsiai „víruskeltető” piacokról, a leállított programról, mely a Covidhoz hasonló pandémiákat volt hivatott megelőzni, a jelenlegi járvány nyomán felkészülő Nipah-vírusról, és odasóz a globális és a magyar járványkezelésnek.

Hol szedhette össze a fertőzést?

Érdekes dolog ez a kontaktkutatás, és mint hálózatokkal foglalkozó ember, engem különösen érdekel. Próbáltam visszafejteni, kitől kaphattam el, hisz elővigyázatosan éltem, maszkot hordtam, távolságot tartottam. 4-5 emberre tudom szűkíteni a kört, de lehetetlen megmondani, közülük kitől kaptam el. Nehezítő tényező, hogy az egész család egyszerre lett koronavírusos, így igazából azt sem lehet tudni, ki hozta be.

Ördögi jóslatok című könyvét a Covid kirobbanása idején kezdte el írni, s ebben azt taglalja, mit kéne tennünk, hogy elkerüljük a potenciális világjárványokat. Elegendő lépés volna az emberiség részéről, ha az ökológiai kapcsolathálózatot nyugton hagyva nem hódítaná el tovább a vadon élő állatok életterét, vagy ennél jóval több kell tőlünk?

Nagyon sokat segítene, ha nagyobb harmóniára törekednénk a természettel. A zoonózis esélyét is jelentősen növeli, ha a természetes élőhelyek eltűnése miatt szinte bekényszerítjük az emberi településekre a vadon élő állatokat. Az erdőirtás miatt például Brazíliában a maláriás szúnyogokkal vagy Thaiföldön a gyümölcsevő denevérekkel egyre intenzívebb a kapcsolat. Ráadásul a klímaváltozás miatt jelentősen átrendeződik az ökológiai rendszerek kapcsolathálózata: változik a fajok elterjedési területe, változtatják partnereiket (például gazdát váltanak a paraziták) és közben maguk az egyes fajok is alkalmazkodnak, változnak. Az alapprobléma persze az, és majdnem minden egyéb erre vezethető vissza, hogy túlnépesedtünk, belaktuk a Földet. Erdőt sem passzióból irtunk, hanem azért mert kell a tömegeknek a lakóhely, szükség van a mezőgazdasági területekre. Erről sokszor beszélünk, de senki nem tudja, mi a megoldás.

A kínaiak próbálkoztak az államilag irányított születésszabályozással.

Igen, ez egy izgalmas próbálkozás volt, sokan hoztak fel mellette és ellene érveket. De a túlnépesedés mellett a „túlmozgás” is komoly probléma. Azzal nincs gond, ha egy kereskedő, egy politikus, egy sportoló átutazik a világon, de hogy tömegek tegyék ezt turisztikai céllal, azzal már igen. Elrepülünk Balira, miközben ugyanazt megkapnánk az Adrián is, legfeljebb a tenger hűvösebb egy kicsit. A harmadik gond, hogy folyamatosan pusztítjuk a környezetünket, a természetet, ezzel háthoz megyünk a pofonért, hiszen magunkhoz csaljuk a vadállatokat, s velük együtt a vírusokat.

Nem is kell messzire menni példáért: ha autózunk egyet valahol Magyarországon, nagy eséllyel átsétál előttünk az úton egy őz vagy egy vaddisznó. Nem azért, mert szeret a betonon csatangolni, hanem mert nincs már hova mennie. Bizonyos fajok már nem találnak maguknak alvó, táplálkozó helyet az embertől messze, ez globális probléma. Brazíliában kutatás igazolja, hogy ahol nagyobb ütemben irtják az esőerdőt, ott nagyobb eséllyel jelenik meg a malária. Kvázi odamegyünk a szúnyoghoz, hogy csípj meg! Ausztriában a falvakban sétálgatnak a szarvasok, Erdélyben a medvék jönnek be kukázni a településekre, az USA-ban a mosómedvék. Elfogyott az életterük, mert mi elfoglaltuk. Az indiánokat talán könnyebb volt rezervátumokba kényszeríteni, mint a mosómedvéket. Mindez nem valami homályos zöld érzelgés, most látjuk, hogy ennél komolyabb a helyzet: az élőhelyek pusztítása drámaian megemeli a zoonózis esélyét. És persze sok minden a szerencsén múlik.

Mire gondol?

Arra, hogy ha egy vírus mondjuk egy denevérről átkerül egy emberre, akkor nem mindegy, hogy az illető egy szántó-vető földművelő vagy egy üzletasszony. Ha előbbi, a fertőzés lokális maradhat, és akár eltűnhet úgy, hogy nem is olvastunk róla a hírekben. Ám ha utóbbi kapja el, és este már Milánóban száll ki a repülőből... A túlpörgött globalizáció a rengeteg előnye mellet ilyen kockázatokkal is jár. Sokat tehetnénk persze a megelőzés érdekében, hogy ha egy vírus terjedni kezd, akkor gyorsan, hatékonyan lokalizáljuk. Ám úgy érzem, nem tanulunk a mostani pandémiából sem. Nemzetközileg egységes, átlátható, kristálytiszta protokollokat kellene alkotni, hogy az egyes vírusokat hogyan érdemes lokalizálni, miképp kell elvágni a terjedési útjukat, védelmi stratégiákat kellene felállítani. De nem, ezúttal is politikai ügy lett a járványból, a kínaiak megpróbálták eltusolni, börtönbe zárták a kórokozót azonosító orvost. Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szó használatát. A brazil elnök sem hisz a járványban. Nálunk az alapvető járványügyi adatok átláthatatlanok, a kórházakban tilos nyilatkozni, közgazdászok diktálják a nyitás feltételeit, hazugság és korrupció melegágya a járványhelyzet. 

ESZEMENT, BUTA MÓDON NEMZETI KONZULTÁCIÓVAL KÉRIK KI AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT, IRRITÁLÓAN EGYÜGYŰ MÓDON. 

Ilyen szempontból azt lehet mondani, hogy a politikusok nagyságrendekkel veszélyesebbek, mint a vírusok vagy a denevérek. Továbbiak a cikkben

Legolvasottabb cikkeink