A költségvetés tervezete alapján jövőre is folytatódik a kórházak eladósodása, a szakemberek elvándorlása.
Bár az E-Alap mintegy 2681 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre szemben az idei költségvetés 2442 milliárdjával, a nominális 239 milliárdos többlet egy része már ez év végére „elolvadhat”. Az ugyanis már az idei első hónapok adataiból jól látszik, hogy a kassza év végéig biztosan jelentős pótlásra szorul - írta a Népszava.
A kórházak finanszírozást is fedező gyógyító-megelőző ellátásokra 155 milliárddal jut több. Ebben a legnagyobb összeg az eddigi egészségügyi béremelések fedezete, valamint a jövő évre tervezett mintegy 20 százalékos szakdolgozói többlépcsős keresetnövelés költsége van beépítve. Az orvosok béréről nincs szó, éppúgy, mint a gazdasági és műszaki területen dolgozókéról sem, akiknek több mint tíz éve nem változott a fizetésük az állami egészségügyi intézményekben. Utóbbiak nagy többsége minimálbérből, vagy annál csak valamivel nagyobb összeget kap, miközben hasonló munkakörben a piacon ennek már akár a többszörösét fizetik - írták.
A jövő évre tervezett keretből – úgy tűnik - sem a lakosság egészség-megőrzési programjaira, sem a betegségügy legnagyobb gondjainak enyhítésére nem jut megfelelő összeg. Vagy ha mégis, akkor az nem látszik a parlament elé terjesztett jogszabály-javaslatból. Az előkészítők egyébként sem bíbelődtek azzal, hogy bárki számára érthető, könnyen áttekinthető, a korábbi évek költéseivel is egyszerűen összevethető pénzügyi tervet készítsenek. Első olvasatra még a szakértőket is zavarba hozta, hogy egy-egy részterületre szánt pénzt a költségvetés különböző fejezeteiből kell összevadászni. A lap által megkérdezett szakemberek is más-más összegre jutottak, amikor a többlet nagyságáról kérdeztük őket. Abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy a hazai egészségügy legnagyobb kihívásaira – úgymint az elöregedésre, a betegség megelőzésre, a késedelmes orvosi kezelések miatti halálozás mérséklésére, a kórházak eladósodásának megállítására – nem jut elegendő.