Káosz a vakcinapiacon, dollármilliókról szól a vita

Az egészség- és gyógyszeripar adja Magyarországon a szabadalmak harmadát – közölte a VG-vel Pomázi Gyula Zoltán, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, és kiemelte: a 4,5-5 milliárd forint árbevételt elérő szervezet a függetlensége érdekében nem részesül állami forrásban.

...

Ha elkészül a koronavírus elleni magyar vakcina, ebben az épületben, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában kopogtatnak majd a fejlesztői?

Igen, ha azt szeretnék elsődlegesen, hogy Magyarországon meglegyen az oltalma, utána pedig erre alapozva más országokra vonatkozóan is megszerezhető az oltalom.

És mennyi idő alatt dönt a hivatal?

Van egy olyan nemzetközi szabály, hogy a benyújtás után 18 hónapig nem hozható nyilvánosságra egy szabadalmi bejelentés. Ezalatt viszont a bejelentő már elkezdhet azon gondolkozni, miként fogja gyártani, hasznosítani, hogyan viheti piacra az elképzeléseit. Ha eközben bárki más is bejelentené ugyanazt a megoldást, az elsőnek már meglesz a védelme. Másfél év letelte után kezdhetünk foglalkozni a bejelentéssel érdemben, akkortól viszont, ha minden rendben van, akár öt-hat hónap alatt is megadható a szabadalom.

Gyors kitekintő a nemzetközi piacra: szakmai szemmel mi a helyzet a már forgalmazott vakcinák világában?

Teljes a káosz, már ami a szellemi tulajdon védelmének kérdéseit illeti. Az alapvető probléma az, hogy ma nem magától értetődő, mi az elsődleges érték: a szabadalmas érdekei vagy a közegészségügyi szempontok kezelése. Vannak olyan vakcinagyártók, amelyek azt mondták, hogy miután az államtól kapott közpénzt használták a fejlesztésre, közjóvá teszik az eredményt. Másoknak viszont nem a társadalmi hasznosság a legfontosabb, hanem a gazdasági haszon. Komoly érdekharcokról, dollármilliókról szóló viták zajlanak.

Kik a hivatal leggyakoribb vendégei?

Az egészség- és gyógyszeripar adja a szabadalmak harmadát. Mögöttük a vegyipar és az elektronika áll, de erős az anyagtechnológia is. Aztán ott az élelmiszeripar, ahol a védjegyoltalom a meghatározó, ma 11 ezer ilyen hazai oltalom létezik, Ausztriában 33 ezer, ami jól mutatja, hogy lehet még bőven javítani a márkaépítésen. Vagy a napokban hallottam például, hogy 576 hidat újítanak fel vagy építenek ma Magyarországon. Egy híd terve építészeti, tervezői mű, amely szerzői jogi oltalommal védett. Egyébként a szerzői joggal érintett iparágakban – ebben benne van többek között a szoftverfejlesztés és az alkotói művekkel kapcsolatos jogoltalmazás – Magyarország a GDP-termelő képessége és a foglalkoztatotti aránya alapján az első tízben van az egész világon.

További részletek a cikkben.