Káoszba torkollik a felvételi?

Az új kormány felsőoktatási törvénye úgy szól, „a miniszter évente, a felvétel időpontját megelőző év december 31. napjáig teljes körű tájékoztatást tesz közzé, amely a felvételi eljárások vonatkozásában tartalmaz minden, a jelentkezések benyújtásához szükséges információt". A kormány tehát saját jogszabályát sérti meg, mert bár megjelentette a felvételi tájékoztatót, azonban abban alig van olyan információ, amely alapján dönteni lehetne. A felvételi előtt állók eleddig például semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy a január elején meghirdetett keretszámokat az oktatási államtitkárság hogyan osztja szét az intézmények között - írja a Népszabadság. 

A radikálisan megnyirbált bölcsész és társadalomtudományi szakok sem biztos, hogy bizonyos helyeken el tudnak indulni a következő tanévben. A diákok nem tudják kitölteni a felvételi lapot, mert nem tudhatják, az általuk megjelölni akart intézményben elindul-e a megjelölni kívánt szak. A legnagyobb a bizonytalanság azoknál a főiskoláknál, ahol tavaly is alig bírták feltölteni az államilag finanszírozott helyeket. Húsba vágó tehát ismerni az intézményekre lebontott keretszámokat.

De nem csak az intézményekre lebontott számokról nincs elég információ: a diákok azt sem tudják, hány forint lesz a tandíj a különböző intézményekben. És arról sincs még kormánydöntés,pontosanmilyen feltételekmellett lehet hitelt felvenni az új Diákhitel II rendszerben.

A helyzet a tanároknak is megalázó: azok a pedagógusok, akik tisztességesen dolgoztak, diákjaikat komolyan felkészítették, most szembesülnek azzal, hogy tanulóik továbbtanulása egy tollvonással meghiúsult. A döbbenettől az értetlenségen át az „ez van, peches nemzedék, mi is azok voltunk"-ig bezárólag elég széles spektrumon mozognak a reakciók.

– Tisztességtelen eljárás a felvételizőkkel szemben, amit a kormány tesz – fogalmaz Szüdi János oktatási szakértő. A korábbi közigazgatási államtitkár azt mondja, néhány héttel a jelentkezési lapok beadási határideje előtt 200-ról 240-re emelni a belépési ponthatárt, illetve drasztikusan csökkenteni az államilag finanszírozott keretszámokat, kiszúrás. Az ilyen nagy horderejű változtatásokat felmenő rendszerben kell meghozni, legalább két év átmeneti időszakot engedve. Ugyanis a felvételi pontokba a két utolsó középiskolai év tanulmányi eredményeit is beleszámítják, ezek az úgynevezett „hozott pontok". (Ha a gyerekek tudják az érettségit megelőző évben, mit várnak el tőlük, akkor aszerint választják meg a továbbtanulási stratégiáikat.)

Tavaly 141 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, közülük 97 800 diákot vettek föl. Tavalyi statisztika az is, hogy 140 ezer fiatal tett érettségi vizsgát. A végzős középiskolások száma idén sem sokkal tér majd el az előző évitől, így vélelmezhető, hogy közel százezer diákkal tol ki a kormány azzal, hogy négy-öt héttel a felvételi jelentkezési lapok beadása előtt még mindig nincsenek pontos információk a felvételiről.

Az bizonyos, hogy a kormány 2012 szeptemberétől – a korábbi 53 ezer helyett – 33 ezer államilag finanszírozott helyet biztosít, az ötvenszázalékos tandíjkedvezményre jogosultak számát (ők a részösztöndíjasok) pedig 15 500-ban határozta meg. Azt is tudni, hogy a keretszámcsökkentés minden szakot érint, még a kormányretorikában oly annyira fontosnak nevezett természettudományos és műszaki képzést is.