„Ha lesz következő sajtótájékoztató, azt a Puskásban hirdetjük meg, de énekelni nem fogok, megígérhetem.”
A már-műr kezelhetetlen méretű médiaérdeklődés miatt sajtótájékoztatót hívott össze Karsai Dániel alkotmányjogász és jogi képviselője azt követően hogy a kormány a hét elején benyújtotta észrevételeit a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához az általuk indított ügyben. Mint ismert, a 46 éves Karsainál tavaly nyáron diagnosztizálták az idővel teljes bénulással és fulladással járó gyógyíthatatlan ALS betegséget. Karsai azért nyújtott be keresetet az Emberi Jogok Európai Bíróságára, mert maga szeretne dönteni az élete végéről. A kormány beadványában pedig arra kéri a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát, nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel kérelmét - emlékeztet a tájékoztatóról tudósító 444.hu.
A kormány védekezési alapját egy korábban meghozott hasonló eset – egy brit nő, Diane Pretty 21 évvel ezelőtti ügye – adja, erre hivatkozva utasították vissza a kérelmet. A kormány szerint az állam mérlegelési körébe tartozik, hogy biztosít-e életjogi döntéseket az állampolgárok számára, tehát ez nem magánügy. A kormány állítása az is, hogy a magyar jog nem tesz különbséget egyének között a szerint, hogy életet megtartó ellátásra szorulnak vagy sem; mindenkire egységesen vonatkozik a szabályozás. Szerintük ez az eset nem a kérelmező jogáról szól, hogy eldöntse, miként vessen véget életének, hanem a precedenshez hasonlóan „arról az állítólagos jogról, hogy mások is részt vehessenek életének befejezésében”.
Az alkotmányjogász szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, érdemben nem kívánnak egyelőre reagálni a kormány beadványára, azt válasziratukban teszik meg részletesen, de továbbra is úgy látja, az ügy nyerhető. „Az elmúlt 21 évben voltak más, életvégi döntéssel kapcsolatos nagy strasbourgi döntések. A gyakorlat már nem ott áll, mint akkor. Ha a teljes elutasítás álláspontja biztos lenne, minek töltenénk időt azzal, hogy beadjunk egy ilyen beadványt.
Az ATV kérdésére Karsai elmondta, nem lepte meg a kormány reakciója: „Az, hogy ellenkérelmet terjesztettek elő, és nem egyből csillogó szemmel egy minden részletre kiterjedő törvényjavaslatot, nem lepett meg. Túl régóta ügyvédkedem. Ez egy per. Az ellenérdekű fél teszi a dolgát. Az, hogy egy strasbourgi eljárásban a kormány első lépésként valamilyen szintig beleáll a a dologba, nem vérszomjasan ellenséges lépés. Így szokott lenni.
Továbbiak a teljes cikkben