KEKSZ konferencia - szakértők a hazai járványkezelésről

Ad hoc intézkedések, túlzott központosítás, nem egyértelmű kommunikáció, túlságosan oltásközpontú védekezés, magas halálozás jellemezték a két évvel ezelőtt kezdődött koronavírus-járvány elleni védekezést Magyarországon – állapították meg a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) nevű civil kezdeményezés konferenciájának résztvevői. Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ megbízott igazgatója azt mondta: Magyarországon a hátrányos helyzetűeket érintette legsúlyosabban a járvány, ők a tesztelésből és a védőoltásból is kevésbé részesültek, a halálozás pedig ebben a körben volt a magasabb. A szakember szerint várható hatodik járványhullám is, amelyet érdemes lenne az elmúlt két év tapasztalatai alapján felkészülten várni- tudósított a telex.hu.

A szakember szerint nem kell más országokhoz hasonlítgatni a magyar járványkezelést, elég, ha magunkhoz mérjük magunkat. A halálozás a második és harmadik járványhullámban 35, illetve 32 százalékkal volt magasabb az előző hat év hazai átlagához képest. Uniós összehasonlításban az átlag fölött van a magyar halálozás, Lengyelországban pedig még ennél is rosszabbak a számok. Nem sok hasznunk van abból, ha a lengyelekhez mérjünk magunkat, nem bűnbakokat és felelősöket kell keresni, hanem tanulni kellene a helyzetből, mondta Oroszi.

Fontos tanulság akár a koronavírus újabb variánsainak megjelenésére, akár minden más későbbi járványra, hogy fejlődni kell a vírusok minél koraibb felismerésében és az elterjedtségük feltérképezésében. Csak így lehet ugyanis megfelelő védelmi intézkedéseket hozni, hívta fel a figyelmet az epidemiológus.

A második hullám elején is megtévesztették a szakembereket a számok, mert a hullám elején volt egy ellaposodás a statisztikákban. Először azt gondolták, hogy „egy kis kontaktkutatással, egy kis maszkhasználattal” meg lehet fogni a járványt, a számok azonban exponenciálisan kezdtek el növekedni (részben az akkor megjelenő, olcsóbb gyorsteszteknek köszönhetően), így a 2020. november 11-i szigorítások is valamelyest elkéstek már.

Oroszi azt mondta: hiába van azóta védőoltás, ő epidemiológusként továbbra is hisz a nem-farmakológiai megoldásokban, azaz a hagyományos járványellenes intézkedésekben, tehát a maszkhasználatban, a távolságtartásban, a következetes kontaktkutatásban, a karanténban, „mert még mindig nincs olyan védőoltásunk, ami a vírus terjedését meg tudná akadályozni”.

Oroszi hazai földrajzi eloszlási adatokat elemezve még egy komoly problémára hívta fel a figyelmet. Magyarországon a többlethalálozás jelentős része a társadalmi egyenlőtlenségből fakad, magyarul a hátrányosabb helyzetűek körében kimutathatóan többen haltak meg Covid-19-cel összefüggésben, mint a jobb jövedelmi helyzetű csoportok tagjai közül. Az ország fejlettebb nyugati területein több fertőzöttet regisztráltak, hiszen az ott élőknek eleve több lehetőségük (és pénzük) volt tesztelésre, a Covid-19-ben elhunytak többsége ugyanakkor Észak-Magyarországon volt. Felmérések mutatják azt is, hogy a hátrányosabb helyzetű térségekben élők körében az országos átlaghoz képest 40 százalékkal alacsonyabb volt az átoltottság. Továbbiak a teljes cikkben